Sophie Wilmès: különbséget kell tenni politikai fogoly és börtönben lévő politikus között
„Igazán érzem a változást” Magyarországon – mondta Sophie Wilmès, a Renew Europe európai parlamenti csoportjának tagja. A liberális képviselő vezette azt a delegációt, amely a héten az Európai Parlamentből érkezett Budapestre, hogy vizsgálja a magyar jogállamisági helyzetet.
A hétfős delegáció áttekintette a fejleményeket a 2026. áprilisi választások óta. Hét különböző frakciót képviseltek: Wilmès mellett – egyedüli magyar tagként – László András jött a Fideszből, a szélsőjobboldaliak frakciója szintén delegált egy tagot, a zöldeket pedig Tineke Strik képviselte. A delegáció azelőtt látogatott Budapestre, hogy a képviselő-testület határozatot hozna a jogállamisági helyzetről, utóbbival a 7. cikkes eljárás lezárását is javasolhatja.
Wilmès már tavaly is járt Budapesten egy hasonló delegációval. A fő különbségként a változást emelte ki, ami szerinte nem csak papíron történt. Képviselőkkel, civilekkel és egyéb érintettekkel találkoztak, akik arról beszéltek, mennyivel kisebb rajtuk a nyomás. Azt mondta, szerintük sem 100 százalékosan olyan a helyzet, mint szeretnék, és maradtak még aggodalmaik, de időre van szükség, és a benyomásai alapján a magyar hatóságok elkötelezettek, hogy visszatérjenek a jogállamisághoz.
„Javaslatot tettünk, hogy ne csak baloldali NGO-kkal, szervezetekkel és médiumokkal” találkozzon a delegáció, hanem leváltott intézményvezetőkkel, „jobboldali, vagy jobboldalhoz közelebb álló szakértőkkel” is – mondta László András. Ennek ellenére „a három nap alatt csak egy jobboldali újságírónak engedtek teret a programban”.
A delegáció egyetlen magyar tagja azt mondta, hogy Hankó Balázs volt kulturális és innovációs miniszter, egyik államtitkára, Varga-Bajusz Veronika, valamint Bús Balázs korábbi fideszes országgyűlési képviselő és a Nemzeti Kulturális Alap ex-alelnökének ügyét is a napirendre szerették volna venni egy esetleges börtönlátogatással. Hármójukat az NKA-ügy miatt vették őrizetbe. „Ezt indoklás nélkül elutasították. Az a kettős mérce, ami korábban érvényesült az Európai Parlament részéről Magyarországgal szemben, az továbbra is érvényesül.”
Wilmès szerint a látogatásuk alatt volt, aki többször is beszélt nekik politikai foglyokról, de „azt hiszem, különbséget kell tenni egy politikai fogoly és egy börtönben lévő politikus között. A kettő nem ugyanaz.”
A tavalyi küldöttséghez képest változást jelentett, hogy idén a Mi Hazánk és a Fidesz frakciói, a Szuverén Nemzetek Európája és a Patrióták Európáért is delegáltak tagokat. Wilmès hangsúlyozta: mindenki a szabályoknak megfelelően viselkedett, udvariasak és tisztelettudóak voltak egymással, még ha egyes ügyekben erősen el is tért a véleményük.
László András szerint a politikai megosztottság jellemző volt, de az elnök mindenkinek szót engedett. Hozzátette, hogy a Patrióták mellett a Szuverén Nemzetek Európája és az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciója sem csatlakozott a záró sajtónyilatkozathoz, mert végkövetkeztetéseik nem egyeztek meg azzal, amiről Wilmès beszélt.
Wilmès szerint a parlamenti ellenzéki politikusok főleg az időkorlátozásokat emlegették aggodalmaik között, és szó volt a 12 éves képviselői mandátumkorlátozásról, valamint arról, milyen gyorsan lehet jogszabályokat módosítani kétharmados többséggel. „Mindig ügyelni fogunk a jogállamiság tiszteletben tartására, attól függetlenül, hogy ki van hatalmon” – mondta, hozzátéve, hogy érdekesnek találták: a most felvetett aggodalmak miatt korábban nem aggódtak, amikor kormánytöbbségben voltak.
László András szerint a program egy irányba lejtett, ennek ellenére megdöbbenést váltott ki a 12 éves korlátozás, valamint a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal döntéseivel szembeni gyenge jogorvoslati garanciák, amelyekre nem kaptak választ.
Wilmès szerint a parlamenten kívüli ellenzékiek leginkább a választási törvénnyel foglalkoztak, és szerinte arányosabb rendszerre lenne szükség. Arra a kérdésre, tart-e tőle, hogy ez felveti a beavatkozás gyanúját, azt válaszolta: „Egyáltalán nem.”
Wilmès elmondta, hogy jelentésük nem szól majd közvetlenül a magyar hetes cikkes jogállamisági eljárásról, amelyet az EP 2018-ban kezdeményezett, de szerinte sokban hozzá fog járulni a testület véleményéhez arról, kérjék-e az eljárás megszüntetését. A záródokumentumot visszautazásuk után állítják össze, és főleg pozitív jelentésre számít.
László András azt mondta, a Fidesz–KDNP álláspontja nem változott a hetes cikkes eljárásról. „Mi azt mondtuk, hogy ez egy politikai támadás Magyarország ellen.” Hozzátette: az eljárás azonnali és feltételek nélküli leállítását követelik most is, annak ellenére, hogy szóvá teszik azokat a demokratikus és jogállamisági elveket érintő intézkedéseket, amelyeket az új parlament vagy a kormány bevezetett.
