Százmilliárdokat költött a kormány sporteseményekre, a bevétel nem volt szempont
A Nemzeti Kommunikációs Hivatal honlapján közzétett adatok szerint 2022-től jelentős összegeket fordított az előző kormány nagy sportesemények rendezésére. A hivatalon keresztül finanszírozták a versenyeket, az összegeket a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökséghez továbbították, amely megbízásokat adott tovább különböző cégeknek.
Az adatokból kiderül, hogy a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezése 55 milliárd forintba került. A 2024-es rövid pályás úszó-világbajnokságra 18 milliárd forintot utalt át a kormány, a sakkolimpiára 7 milliárdot, az utcai sportok olimpiai selejtezősorozatára pedig 7,6 milliárdot költöttek. A MotoGP két magyarországi futamára 16 milliárd forintot fordítottak, a Gyulai Memorial atlétikai verseny támogatása 2023-ban 830 millió forintról 2026-ra 2,6 milliárdra emelkedett.
A sportesemények többsége masszívan túlárazott volt
Kálnoki-Kiss Attila sportért felelős államtitkár előzetesen jelezte, hogy az események többsége masszívan túlárazott volt. A költségek alakulását jól mutatja, hogy a 2016-os kanadai rövid pályás úszó-világbajnokságot Windsorban 11,265 millió kanadai dollárból, akkori árfolyamon mintegy 2,2 milliárd forintból rendezték meg. Melbourne 2022-ben 3 milliárd forint alatti összegből szervezte meg ugyanezt a versenyt.
A 2027-es vizes világbajnokság költségeit a kormány most 40 milliárd forint alá szeretné szorítani, ami ambiciózus vállalás, tekintve, hogy a 2017-es esemény 80 milliárdba került. Az uszoda megnyitása önmagában legalább 4 milliárd forintba kerülne, a Dagály strand ismételt lezárása pedig szükségessé válna. A szervezők abban bíznak, hogy a masters versenyre érkezők javítják majd a bevételi oldalt.
Üzleti tervek helyett állami finanszírozás
A ráfizetés a jelek szerint senkit sem zavart, üzleti tervek elvétve születtek, szponzorokat nem vontak be, az állam mindent fizetett. A cateringet jellemzően Tiborcz Istvánhoz köthető cégek adták. A 2017-es vizes világbajnokság szervezőbizottságából Gyárfás Tamást azóta elítélték, Balogh Sándor ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben, a szervezőbizottság akkori elnökét, Seszták Miklóst pedig hivatali vesztegetés elfogadása gyanújával helyezték előzetes letartóztatásba.
A 2024-es rövid pályás úszó-világbajnokságon a győztesek 10 ezer dollárt, a világcsúcsot javítók 25 ezer dollárt kaptak, a pénzdíjakat a magyar állam állta. Gretchen Walsh 290 ezer dollárral gazdagodva tért haza az Egyesült Államokba.
Kevés bevétel, sok kiadás
A 2017-es vizes világbajnokság rendezési költsége 80 milliárd forint volt, a jegyekből 800 millió forint folyt be, és a turistaforgalomban sem okozott érdemi változást. Magyarország a 2024-es olimpiai pályázat visszavonása után is jelentős összegeket fordított nagy eseményekre: 2019-ben legalább 35 milliárdot, ami megegyezett a segélyezésre fordított összeggel, és egy milliárddal maradt el a bölcsődék fenntartására szánt kerettől.
A 2026-os atlétikai világdöntő pénzdíjait szintén a magyar adófizetők állták. A mintázat korábban is ugyanez volt: az állam finanszírozta a rendezést, a bevételi oldal pedig háttérbe szorult.
