Gyula polgármestere előre szólt: az október 6-i megemlékezés nem szólhat a napi politikáról
Idén Gyula ad otthont az aradi vértanúk tiszteletére tartott központi állami megemlékezésnek. A város polgármesterét, Görgényi Ernőt pénteken tájékoztatták arról, hogy a kormány Gyulán rendezi meg az országos ünnepséget, amelyet hétfőn hosszú bejegyzésben kommentált.
A polgármester arról írt, hogy a központi rendezvény miatt idén 16 órakor kezdődik a megemlékezés a megszokott 11 óra helyett. Állítása szerint többen is kérdezték tőle, miért nem tartják meg a szokásos ünnepséget is a kormányzati rendezvénytől elkülönítve. Görgényi szerint azért nem, mert október 6-a nem lehet az a nap, amikor pártállás szerint külön emlékeznek a gyulaiak és a magyarok, ezért támogatták a közös előkészítést és szervezést. Mint fogalmazott, a végletesen megosztott, ellenségeskedő közéleti hangulatban sem lehet kétséges, hogy a nemzeti gyásznapon nincs helye széthúzásnak és viszálykodásnak.
A bejegyzés ezután vált kritikussá: a polgármester kifejtette, mennyire nem szimpatizál Magyar Péterrel és a kormánnyal, és előre aggódott, hogy a kormány részéről érkező szónok aktuálpolitikát vihet a beszédébe. A poszt alatti kommentjéből később az is kiderült, hogy a szónok maga a miniszterelnök lesz.
Görgényi ugyanakkor hangsúlyozta, hajlandó félretenni az aktuálpolitikát, és a mindenkori kormánnyal együttműködésre törekszik, függetlenül attól, hogy szimpatizál-e velük. Végül felsorolta, kik mondtak szerinte helyénvaló beszédet a városban: Hende Csaba volt honvédelmi miniszter, Németh Szilárd korábbi államtitkár és Ruszin-Szendi Romulusz, még az Orbán-kormány helyettes államtitkáraként. Úgy emlékszik, mindannyian emelkedett, aktuálpolitikai üzenetektől mentes beszédet mondtak, fejet hajtva az aradi vértanúk előtt, és reméli, hogy a holnapi ünnepségre is így emlékeznek majd vissza.
Korábban nem volt példa nélküli, hogy az aktuálpolitika megjelent az aradi vértanúk október 6-i emléknapján tartott megemlékezéseken. Lázár János három éve miniszterként arról beszélt, hogy az aradi vértanúkat olyan koncepciós eljárással ítélték el, mint amellyel a mai birodalmak és birodalommá válni akaró erőközpontok is gyakran élnek, amikor egy-egy nép jogos jussát világnézeti okból tagadják meg. Varga Juditnak pedig 2023-ban ezen a napon az jutott eszébe, hogy az aradi vértanúk példáját követve ma is az a feladatunk, hogy rendíthetetlenül képviseljük saját, magyar érdekeinket, miközben birodalmak és külső erők próbálják ránk kényszeríteni az akaratukat, és Brüsszelből vagy Washingtonból meg akarják mondani, kivel és hogyan éljünk együtt, mit gondoljunk a családról, hogyan neveljük a gyermekeinket és hogy kinek a háborúját vívjuk.
