Szakmai egyeztetés zárult a közmédia jövőjéről
Szeptember végén lezárult a magyar közmédia jövőjéről indított szakmai párbeszéd – közölte a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium. A közlemény szerint az egyeztetés még a vezérigazgatói pályázat kiírása előtt bevonta az érintett szervezeteket a közmédia jövőjét meghatározó stratégiai kérdések és lehetséges irányok megfogalmazásába. Az egyeztetés célja, hogy a pályázók ezekre is kitérjenek elképzeléseik bemutatásakor, a közmédia új vezetése pedig ezek ismeretében alakíthassa ki a közmédia stratégiáját.
A minisztérium közlése szerint július 20. és augusztus 20. között fogadták az írásos javaslatokat. Összesen 125 beadvány érkezett, közel 500 oldal terjedelemben. A beadványok a legfontosabb feladatnak a közönség bizalmának megerősítését tartották, és elvárásként fogalmazták meg a szerkesztői függetlenséget és hiteles tájékoztatást, a takarékos és transzparens működést, valamint a minőségi, modern tartalomkészítést. Széles körű támogatást kapott a közmédia egységes, platformfüggetlen közszolgálati rendszerként való működése is.
A javaslatok kiemelték a válsághelyzetekben nyújtott megbízható tájékoztatást, az archívum modernizálását és elérhetőségét, illetve a társadalmi párbeszéd pártatlan fórumának megteremtését. „Az összegzés szándékosan nem oldja fel a párbeszédben megfogalmazott eltérő véleményeket, és nem hoz döntéseket, hanem még a vezetés kiválasztása előtt áttekinthetővé teszi a javaslatokat, a jelzett kockázatokat, az egyetértés területeit és az eltérő álláspontokat” – olvasható a közleményben. A Független Közmédia Testület az anyagot a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatói pályázatának előkészítéséhez is felhasználhatja.
A szakmai párbeszéd összefoglalója szerint a médiaszektorból 28, a kulturális szektorból 27 beadvány érkezett, az egyházak és felekezeti szervezetek 6, nemzetiségi, kisebbségi és önkormányzati közösségek 8, civil érdek- és jogvédő szervezetek pedig 22 beadványt küldtek. A szakmai egyeztetés keretében tíz témát választottak ki, amelyek a közmédia jövője szempontjából relevánsak. Ezek között szerepelt, hogy mi legyen a feladata a közmédiának 2030-ban, milyen tartalmi hiányosságok vannak a jelenlegi kínálatban, mik a megőrizendő értékek, hogyan kellene reprezentálnia a közmédiának a társadalmat, és hogyan tudná közvetíteni a kultúrát, az oktatást és a tudományt.
Olyan észrevétel is érkezett, hogy a független médiából keres szakembereket a közmédia, és olyan fizetési ajánlatokat tud tenni, amelyekkel a piaci szerkesztőségek jelenleg nem képesek versenyezni. Az aggály az, hogy a közmédia megerősítése így a független szerkesztőségektől vonja el a felkészült munkatársakat. Erről Gulyás Márton is beszélt a Kossuth rádióban; szerinte össze sem lehet hasonlítani, hogy most mennyi pénzből működik a közmédia és mennyiből a független szakmai műhelyek, és vannak szerkesztőségek, amelyek nagyon komoly munkát végeztek, de nem biztos, hogy két-három hónap múlva még egyben tudnak maradni.
Szeptember elején Krekó Péter, a Political Capital igazgatója és Urbán Ágnes, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője elemzésükben írtak arról, hogy a közmédiának egy reális szerepfelfogást kell képviselnie a dezinformáció elleni küzdelemben, ezért nem a gyorsaságra, hanem a hitelességre kell fókuszálnia.
A Radnai Márk által beharangozott oldalon, a Közhangon az első téma a közmédia: az erről szóló anyag első tartalma nyolc fejezetre oszlik, az 1 és 9 perc közötti videók és grafikonok között nem lehet csak úgy ugrálni, lapozni, sorban végig kell kattintgatni rajtuk, hogy a második fejezethez eljussunk. A közmédiáról szóló felmérést már az első napon több mint 12 ezren töltötték ki.
A Direkt36 az elmúlt hónapokban több mint tíz – a helyzet érzékenysége miatt névtelenséget kérő – dolgozóval beszélgetett arról, mi játszódott le a közmédiában a választással kezdődő és a júliusi elsötétítésig tartó hetekben, és hogyan rendezik el magukban a propagandagépezetben eltöltött éveket. A Telex úgy értesült, hogy azóta a közmédia vezetősége elkezdte előkészíteni a létszámcsökkentést, információk szerint a tervezett leépítés mértéke a száz főt is meghaladhatja.
