Több száz francia iskola zárt be, 40 igazgató megsérült a tüntetéseken

által Christian M.
Több száz francia iskola zárt be, 40 igazgató megsérült a tüntetéseken

Bezárt több száz francia iskola a diáktüntetések miatt

Országos tüntetéshullám söpört végig Franciaországon, miután a párizsi régióból indult tiltakozások a hét végére az egész országra kiterjedtek. A megmozdulások csütörtökön több száz iskola rendkívüli bezárásához vezettek.

A diákok helyettesítő tanárok felvételét, több forrást és az oktatási körülmények javítását követelik. A tiltakozások hátterében az áll, hogy a francia oktatási rendszer alulfinanszírozottsággal és tanárhiánnyal küzd, az osztálytermek túlzsúfoltak, az iskolaépületek pedig romos állapotban vannak.

Az oktatási miniszter szerint a zavargásokban 65 iskolai alkalmazott sérült meg, köztük 40 iskolaigazgató. Csak csütörtökön 1949 embert vettek őrizetbe. A belügyminisztérium tájékoztatása szerint eddig 1027 középiskolát érintettek a tüntetések, amelyek közül 222-ben alakult ki blokád.

Az országos középiskolai diákszövetség a múlt héten szólította fel a diákokat az iskolák blokád alá vonására, mivel más akciókra, petíciókra vagy tüntetésekre nem reagálnak érdemben a politikusok. A 15 és 18 év közötti diákokat oktató középiskolák tanulói már a múlt héten tüntetni kezdtek, azóta egyetemisták is csatlakoztak hozzájuk. Október 2-ára már országos tüntetéshullám alakult ki, amely a hatóságok szerint erőszakossá vált.

Angersben egy tanárt súlyosan megsérült, miután egy vasrúddal fejbe vágták; a támadó nem az iskola tanulója volt. A kaotikus viszonyok között több diák is megsebesült, több tizenéves gyermek szemsérülést szenvedett, egy diáknak pedig kitört a foga.

Az oktatási miniszter a sajtónak azt nyilatkozta, hogy a zavargásokban jelentős károk keletkeztek több iskolaépületben, az órákat pedig mostantól távoktatásban tartják.

A zavargásokért a jobboldali kormány a baloldali La France Insoumise pártot okolja. A párt vezetője, Jean-Luc Mélenchon szerint a baloldal hibáztatása nem oldja meg a tüntetések mögött álló problémákat. A kormány jogosnak tartja a diákok panaszait, ugyanakkor elítéli a zavargásokat, amelyeket városi erőszaknak nevezett.

Ezt is kedvelheted