Lengyelországi civil támogatási botrány: irodára kapott pénzből jakuzzi és Airbnb-lakás lett
A lengyel civil szervezeteknek járó állami források elosztásáért felelős Nemzeti Szabadság Intézet – Civil Társadalom Fejlesztési Központ vezetője szerint a korábbi kormányzati időszakban számos visszaélés történt a támogatásokkal. Michał Braun budapesti látogatásán arról beszélt, hogy a 2017-ben létrehozott szervezetet a Polgári Koalíció vezette kormány 2023-ban reformálta meg, és azóta igyekeznek átláthatóvá tenni a döntési folyamatokat.
Politikai szervezetek kapták a legnagyobb összegeket
Braun elmondta, hogy a korábbi jobboldali kormány idején nem igaz, hogy a legtöbb támogatást jobboldali szervezetek kapták, de akik a legnagyobb összegeket nyerték el, szinte mind politikai kötődésűek voltak. A rendszerben sok közpénz folyt ki ellenőrizetlenül gyanús alapítványokhoz és civil szervezetekhez. A jelenlegi vezetés szerint a bizalom helyreállításához elengedhetetlen, hogy a szervezetek maguk is bemutassák tevékenységüket a nyilvánosságnak.
Irodára kaptak támogatást, jakuzzit vettek
A visszaélésekre konkrét példát is említett: egy politikához közeli civil szervezet 100 ezer eurót kapott arra, hogy Krakkó óvárosában irodát létesítsen és politikafilozófiai beszélgetéseket tartson. A pénzt azonban másra fordították – jakuzzit vásároltak a lakásba, amelyet később az Airbnb-n kínáltak kiadó jakuzzis lakásként. Az eset jól példázza, hogyan használták fel a közpénzeket a kitűzött céloktól eltérően.
Szigorított pályázati feltételek
A megreformált rendszerben a nagyobb összegekre pályázó szervezeteknek legalább két év aktív működést kell felmutatniuk, ezen belül egy év ugyanazon a területen végzett munkát. Az új és kis szervezetek legfeljebb 10 ezer eurós támogatást kaphatnak. Kapacitásbővítésre csak egyszer adnak nagyobb összeget, és politikai kampányra nem lehet civil forrásokat használni. Azok a szervezetek, amelyek tartoznak az államnak, nem pályázhatnak, amíg nem rendezik tartozásukat, viszont pluszpontokat kapnak azok, akik még soha nem részesültek támogatásban.
Felügyeleti tanács a politikai befolyás ellen
A döntési folyamatba civileket is bevontak: a felügyeleti tanácsban 11 helyből 7 a civil delegáltaké, a maradék négyen a pénzügyminiszter, az államfő és a kancelláriaminiszter osztozik. A tanács hagyja jóvá az éves terveket és a pályázati kiírásokat, ami megakadályozhatja, hogy a politikusok pártcélokra irányítsák a közpénzeket. Braun szerint korábban a kiválasztási folyamat több szakaszában is manipulálható volt, és előfordult, hogy kormányközeli szakértők pontozták fel a nekik tetsző szervezeteket.
Büntetőügyek és visszaszerzett pénzek
A korábbi időszak civil támogatásaiból több büntetőügy is indult. Braun elmondása szerint jelenleg mintegy 130 olyan ügy van folyamatban, amelyekben a pénzek visszaszerzése zajlik, és a lista havonta bővül. A bíróság elé vitt esetek között akad olyan, amelyben politikusok kampánypénzként használtak fel nem ilyen célra regisztrált forrásokat, és egy miniszterhelyettes is vádlott lett. Ugyanakkor Braun hangsúlyozta: nem céljuk, hogy pusztán politikai összeköttetések miatt vegyenek vissza pénzt olyan szervezetektől, amelyek egyébként teljesítették vállalt céljaikat.
Erős demokrácia erős civil szervezeteket igényel
A lengyel intézetvezető szerint a civil szervezeteknek fontos szerepük van a demokratikus értékek védelmében és a kormány ellenőrzésében. Úgy véli, minden civil szervezeteket érintő politikát velük együtt kell kialakítani, és partnerként kell kezelni őket, nem csupán konzultálni velük. Braun arra is figyelmeztetett, hogy a botrányok – például a jakuzzis eset – aláássák a civilekbe vetett közbizalmat, ezért el kell magyarázni az embereknek, hogy a szervezeteknek csak kis százaléka él vissza a forrásokkal.
