A magyar kormány is felsorolta, mit akar az EU következő hétéves költségvetésétől
Általánosságban egyetértenek abban, hogy év végéig meg kellene állapodni az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről – jelentette ki kedden az uniós ügyekkel foglalkozó miniszterek és államtitkárok ülése után Thomas Byrne. Az Európai Unió Tanácsának soros ír elnöksége nevében kijelentette: biztos benne, hogy tartani tudják a nem hivatalos határidőt.
Az Európai Bizottság tavaly nyújtotta be javaslatát a 2028–2034 közötti uniós költségvetésre. A kétezer milliárd eurós tervezet alaposan átalakítaná a rendszert, aminek az idén lejáró helyreállítási alap mögötti hitel visszafizetésével is számolnia kell. A kiadásoknál csökkenne a büdzsét jelenleg uraló felzárkóztatási és mezőgazdasági politika szerepe. A bevételeknél új saját forrásokat vezetnének be az eddig túlnyomórészt a bruttó nemzeti jövedelem alapján összedobott pénz mellett.
A keddi ülésen mindegyik tagállam képviselője, így Bíró-Nagy András államtitkár is felszólalt. Közölte: a magyar kormányt inkább az alku minősége érdekli, nem az időzítése. Elsődlegesként tekint a felzárkóztatási és a mezőgazdasági politikára a kiadásoknál, és arra, hogy mekkora részt különítenek el Magyarországnak. Az előző, ciprusi elnökség nagyon jó kezdeti lépéseket tett, hogy megőrizze a felzárkóztatási alapot – utalt a júniusi tervezetre a költségvetés sarokszámairól.
Attól tartott, hogy a tagállami kormányoknak túlságosan „fejnehéz” terveket kellene készíteniük, amiből forrásvesztés lehet. A forrásvesztésre szintén rugalmasabb szabályokat szeretne. Az Európai Bizottság országspecifikus ajánlásai politikailag sem lehetnek kötelezőek – utalt arra, hogy a testület az évente kiadott, a Tanács által jóváhagyott ajánlásaihoz köthető reformoktól tenné függővé a pénzlehívást, mint az idén lejáró, egyszeri helyreállítási alapnál.
Arra panaszkodott, hogy Magyarországnak már a mostani költségvetési időszakban is a GNI-aránya felett kell befizetnie pénzt. A tervezett módosítások és új saját források „nem segítenek, hogy orvosolják ezt a helyzetet”. A GNI-re még jobban is támaszkodna a „megbízhatatlan” saját források helyett. Ezen a téren jelentős változásokat szeretnének az írek leendő tervezeténél a sarokszámokról, amelyet október közepe, a következő EU-csúcs előtt mutatnának be – közölte a magyar államtitkár.
A tagállami vezetőknek egyhangúlag kell megegyezniük a legfontosabb részleteket rögzítő sarokszámokról, és az Európai Parlament beleegyezésére is szükségük van.
A Tanács keddi ülése után az Európai Parlamentből is külön közleménnyel jelezték az álláspontjukat. „Továbbra is meg fogjuk védeni, hogy a költségvetés megfelelő forrásokat biztosítson a hagyományos prioritásokra, a mezőgazdaságra és a felzárkóztatási politikára” az újak, például a biztonság és védelem mellett – üzente az EP egyik témafelelőse, Siegfried Mureşan. Társa, Carla Tavares arra figyelmeztetett: készen állnak rá, hogy dolgozzanak a beleegyezésükhöz szükséges feltételeken, de a „Tanácsnak is haladnia kell, különösen a valódi saját forrásokon”.
