Holoda Attila: Egészen más helyzetben vagyunk ellátásbiztonsági szempontból, mint néhány éve
Az elmúlt években jelentősen romlott Európa versenyképessége és világgazdasági szerepe. A G7 Paradigma – Verseny az energiáért konferencia nyitóelőadásában Beck Zsófia és Karakas Ádám, a BCG integrált energiaközmű szegmens globális vezetője, illetve a BCG budapesti irodájának ügyvezető igazgató partnere az európai lemaradás energiapolitikai okairól beszéltek.
A BCG szakértői szerint a 2010-es évek kényelmes időszakot jelentettek, mert Európának nem kellett választania az ellátásbiztonság, a fenntarthatóság és a megfizethetőség közül. Adott volt az orosz vezetékes ellátás, csökkentek az olajárak. Utólag kiderült, hogy ez csupán kivételes időszak volt.
A koronavírus-járvány, az orosz–ukrán háborúval összefüggő energiaválság, majd a Hormuzi-szoros lezárása megváltoztatta Európa helyzetét: az ellátás biztonsága került az első helyre. Később az emelkedő árak átrajzolták a három szempont súlyát: 2025-re a fenntarthatóság háttérbe szorult.
Beck és Karakas szerint nincsenek egytényezős megoldások, de szükség van új technológiákra. Idő kell az új egyensúly kialakulásához. Az áramtermelésben fontos, hogy a beruházások gazdasági alapon történjenek. Ellátási diverzifikációra kell törekedni a gázellátásban is.
„Ha eljön a szürke idő, mindig felhívnak az újságírók, hogy lesz-e elég gáz ezen a télen, de látni kell, hogy csalóka a százalékokkal dobálózni” – mondta Holoda Attila energetikai szakértő. Szerinte ma egészen más helyzetben vagyunk ellátásbiztonsági szempontból: fizikailag megteremthető a gázmolekula, lesz gáz, de hogy milyen áron, az kérdéses.
Deák András György, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója szerint a lezárt Hormuzi-szoros magasan tartja az árakat, de ami rossz dolog Európával megtörténhetett, az megtörtént. Most az adaptáció időszakában vagyunk.
Szőcs Gábor, a Hold Alapkezelő szenior portfóliómenedzsere szerint 2025 és 2030 között várhatóan egy Európányi fogyasztással megegyező LNG-kapacitás indul meg, ami leszoríthatja az árakat. Szerinte Európa hosszú távon újra megnyithatja a csöveit Oroszország előtt.
Holoda hozzátette: míg 2022 februárjában 22 LNG-fogadó terminál volt Európában, addig ma 33–34, a kapacitás 160 milliárd köbméterről 240 milliárdra nőtt. Ő kevésbé optimista: „Mindig lehetnek politikusok, akik még rá tudnak pakolni a helyzetre.”
Istvánffy György, a HUPX piacokért felelős igazgatója szerint az EU ki van téve a külső földgázforrásoknak, a cél a diverzifikáció. Az USA már nem olyan stabil, mint korábban.
Holoda szerint a korábbi regionális kitettséget globális kitettségre cseréltük le. „Nem kell egy LNG-hajónak Rotterdam felé tartania ahhoz, hogy az árváltozás megjelenjen a TTF-en is.”
Arra a kérdésre, hogy az európai lemaradásban mekkora szerepe van az energiakérdésnek, Szőcs azt felelte: a lemaradás sokrétű, amit tenni lehet, az a német költségvetési politika lazítása. Istvánffy inkább a technológiai lemaradást hangsúlyozta: Európának a tudásalapú szektorokban kell versenyeznie.
Európa az elmúlt hetven évben az USA védőernyője alatt volt. „Ez azonban most véget ért: nincs amerikai védőernyő, már nem úgy működik, mint régen.” A megoldás a stratégiai autonómia lenne, ennek kultúrája azonban nem alakult ki Európában.
