Orosz dróntámadás érte a Kijev–Varsó személyvonatot a lengyel határ közelében
Egy orosz drón találta el Ukrajnában a Kijev és Varsó között közlekedő személyvonat mozdonyát, alig néhány kilométerre a lengyel határtól. A szerelvényen 206-an utaztak, senki nem sérült meg, mert a vonatot előre figyelmeztették a várható támadásra, és megállt. Az ukrán állami vasúttársaság, az Ukrzaliznyicja szerint könnyen lehet, hogy a drón célpontja a diplomáciai vonat volt, amelyen több nyugati tisztviselő is utazott.
A helyszín és a kiválasztott vonat feltehetően nem véletlen: az útvonalon nem sokkal korábban Boris Johnson volt brit miniszterelnök és Jonathan Powell brit nemzetbiztonsági kormánytanácsadó is áthaladt, akik egy kijevi biztonságpolitikai konferenciáról, a Yalta European Strategy rendezvényéről utaztak visszafelé. David Petraeus, a CIA korábbi igazgatója a közeli jahodini vasútállomáson tartózkodott a támadás idején, Carl Bildt korábbi svéd miniszterelnök pedig egy közeli vonaton utazott.
Az ukrán vasút a hadsereg logisztikai gerince
Oroszország az utóbbi időben fokozta az ukrán vonatok és vasútállomások elleni támadásokat. Hétfőn az orosz védelmi minisztérium arról számolt be, hogy Dnyipropetrovszk, Zaporizzsja, Poltava, Mikolajiv és Odessza megyében támadtak az éjjel mozdonyokat és vasúti szerelvényeket, a cél az ukrán hadsereg logisztikai képességeinek gyengítése.
Szeptemberben több vasúti dolgozó is életét vesztette orosz támadásokban: múlt héten Dél-Ukrajnában egy kalauz halt meg, miután drónokkal támadtak egy személyvonatot, a hónap elején pedig a vasúttársaság hat alkalmazottja lett áldozata a kijevi pályaudvart érő csapásnak. A háború kezdete óta 58 szolgálatot teljesítő alkalmazott halt meg, 317-en megsérültek, 492 mozdony és közel 250 vasúti kocsi sérült meg. Idén Oroszország 1534-szer támadta Ukrajna vasúti infrastruktúráját.
A támadás diplomáciai üzenet a Nyugatnak
Boris Johnson szerint meg kell adni Ukrajnának a kért légvédelmet, és az orosz jegybank befagyasztott pénzeszközeit is Kijevnek adná. Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője úgy véli, a támadások célja a nyugati országok megfélemlítése. „Szerintem az ellenkezőjét kellene tennünk. Meg kell mutatnunk, hogy Ukrajna mellett vagyunk és nem félünk” – mondta.
A washingtoni Institute for the Study of War szerint a jelentések alátámasztják, hogy a Kreml precíziós dróntámadást hajtott végre, amelynek célja az európai tisztviselők szerelvénye volt. Az elemzőintézet szerint Oroszország egyre inkább az ukrán határátkelőhelyeket veszi célba, és fokozza drónberepüléseit az európai légtérbe, hogy megfélemlítse a NATO-országokat.
Lengyelország és a NATO óvatos válasza
Donald Tusk lengyel kormányfő szerint az eszkaláció már tény, és nem zárható ki, hogy lengyel területet is érintsen. A CIA igazgatójától, John Ratcliffe-től kapott jelentés szerint Oroszország a következő hónapokban további határátkelők ellen hajthat végre támadásokat. Tusk szerint Moszkva akár sugárhajtású drónokat is bevethet.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter a jahodini határátkelő elleni csapásokat Oroszország terrortámadásainak nevezte, amelyek már a NATO ajtaján kopogtatnak. A NATO-diplomaták a Politicónak név nélkül azt mondták, azért nem lépnek keményebben, mert tartanak egy Oroszországgal vívott totális háborútól. Mark Rutte NATO-főtitkár szerint a szövetség folytatja Ukrajna támogatását.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen szerint ezek nem elszigetelt esetek, hanem az orosz agresszió részei, amelyek Európát célozzák. A NATO-val közösen megerősítik a kollektív elrettentő erőt, és fokozzák a nyomást Oroszországra.
