Történelmi mélyponton a Duna vízhozama Romániában, miközben leálltak a kotrási munkálatok
Szeptemberben jelentősen csökkent a Duna vízszintje Romániában, az előző hónaphoz képest is alacsonyabbra süllyedt. A csernavodai atomerőmű hűtéséhez nélkülözhetetlen kotrógépet azonban már nem használják, mivel a kotrási szerződés augusztus 30-án lejárt, és a kormány nem hozott új határozatot a munkálatok folytatásáról.
2026. augusztus végén a Duna vízhozama az országba való belépéskor 1600 köbméter/másodpercre csökkent, ami két és félszer kevesebb az erre az időszakra jellemző, 3900 köbméter/másodperces átlagnál. Két héttel később, szeptemberben a vízhozam drámaian, 1250 köbméter/másodpercre esett vissza, a munkálatokat pedig ahelyett, hogy felgyorsították volna, jelentősen visszafogták.
Csernavoda térségében három munkagéppel végeztek kotrási munkálatokat, illetve egy 150 méter hosszú kőgátat is építettek, hogy versenyt futva az idővel biztosítsák az atomerőmű reaktorainak hűtéséhez szükséges vízmennyiséget. Augusztus végéig az Alsó-Duna Vízügyi Igazgatósága (AFDJ) és az Országos Vízügyi Hatóság (ANAR) három munkagépet használt a Duna medrének módosítására Csernavoda térségében.
A három közül a leghatékonyabb, az AFDJ kotrógépe naponta 7000–8000 köbméter üledéket képes eltávolítani. Ez a gép azonban nemrég elhagyta a munkaterületet, mivel a kotrási szerződés augusztus 30-án lejárt. Jelenleg Giurgiu térségében állomásozik, mintegy 200 kilométerre Csernavodától.
Az Országos Vészhelyzeti Bizottság augusztus 21-i határozata előírta, hogy sürgősségi eljárásban minden rendelkezésre álló kotrógépet mozgósítani kell, de úgy tűnik, hiába. Bár az ANAR két másik, kevésbé hatékony munkagépet vezényelt át a térségbe az AFDJ kotrógépének pótlására, ezek együttes kapacitása annak alig a felét teszi ki.
A vízügyi hatóság augusztus 20-i műszaki jelentése szerint legalább 3–4 kilométeres szakaszon kellene kotrást végezni a Dunán, hogy Csernavoda irányába elegendő vízhozamot biztosítsanak. Annak ellenére azonban, hogy a közlekedési minisztériumtól forrásokat kértek, továbbra sem született új kormányhatározat, amely lehetővé tenné a munkálatok folytatását más kritikus területeken, például Mărleanu és Rasova térségében.
A Csernavoda térségében épített kőgát sem bizonyult hatékonynak. A román sajtónak nyilatkozó szakértő szerint valójában sokkal hosszabbnak kellene lennie, ehhez azonban hatalmas beruházásra és a hajózás leállítására lenne szükség. A szükséges erőforrások és idő hiányában a hatóságok katonai uszályok és pontonok használatát is mérlegelik, a vízszint azonban ehhez a beavatkozáshoz még nem elég alacsony.
A csernavodai atomerőmű blokkjai már a nyár közepén sorban elestek a Duna drasztikus apadása miatt: az 1-es reaktort július 28-án, a 2-est augusztus 13-án kapcsolták le, amikor a normál áramtermeléshez szükséges, óriási mennyiségű hűtővizet már nem tudták a turbinákhoz juttatni. Ezzel az ország villamosenergia-termelésének mintegy egyötöde – nagyjából 1400 megawatt kapacitás – tűnt el a hálózatból.
Az energiaügyi minisztérium már augusztus végén elismerte, hogy az újraindításra egy jó ideig még semmi esély, a szeptemberre jelzett újabb apadás nyomán pedig már nem a termelés visszaállítása az elsődleges cél, hanem a leállított blokkok alapvető biztonsági hűtésének megóvása. Korábban még azt hangsúlyozták, hogy már nem a blokkok újraindításáért küzdenek, hanem azért az alapvető vízmennyiségért, ami ahhoz kell, hogy a lekapcsolt reaktorok forró fűtőelemei ne hevüljenek túl.
Szeptember másodikán jóváhagyták, hogy bárkákból, mobil gátakból és szivattyúkból álló védelmi rendszerrel tereljék a folyó megmaradt vizét a hűtőrendszerhez. Most azonban a legtöbb munkálat aláírásra váró papírok miatt szünetel, a vészhelyzeti készültség pedig már csak nyomokban figyelhető meg.
