Esélyesek a Vagyonvisszaszerzési Hivatal élére
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal élére legfőbb esélyesként Ligeti Miklós, Unger Anna Róza és Jancsics Dávid emelkedik ki, akiket az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága nevezett meg. Ligeti, a hazai korrupcióellenes mozgalom kiemelkedő figurája, nem csupán jogász és kriminológus, hanem közgazdász is, és a vagyonvisszaszerzés iránti elkötelezettségét azzal indokolta, hogy elérkezett az idő az elszámoltatásra, hiszen a folyamat 1990 óta várat magára.
Unger Anna Róza, aki a politikai elemzők között is ismert, szintén esélyes a hivatal vezetésére. A politikatudomány szakértője, aki a közvetlen demokrácia és választások szakértője, a Telexnek nyilatkozva elmondta, hogy a választási folyamat végeztével részletesen bemutatja elképzeléseit. A korábbi kijelentései alapján Unger számára fontos, hogy a felelősségre vonás és elszámoltatás tényleg megvalósuljon, különben a Tisza Párt politikai legitimációja megkérdőjeleződhet.
Jancsics Dávid, egykori punk zenészből lett kutató, szintén a jelöltek között szerepel. A férfi a korrupció kutatásában szerzett hírnevet, és úgy véli, hogy a magyar állam a korrupció legaktívabb résztvevője, kontroll alatt tartottan a politikai hatalmat. Jancsics szociológiai hátteret hoz a hivatalba, ami megvilágítja a korrupciós jelenségek társadalmi dimenzióit.
A Vagyonvisszaszerzési Hivatal célja
A vagyonvisszaszerzési hivatal megalakulásának célja a közvagyon védelme és az illegálisan elidegenített vagyonok felkutatása. A hivatal eddigi jogi kereteit megerősítő magyar kormány, amelyet Magyar Péter irányít, már július végén elfogadta a hivatal létrehozását célzó javaslatot. A hivatal tagjainak feladata a visszaélések feltárása, az elnök és alelnökök pozícióira már augusztus 16-áig jelentkeztek a jelöltek, s a bizottság már megkezdte a kiválasztást.
A kiválasztás menete
A Hivatal vezetőinek megválasztását titkos szavazással végzik az Országgyűlésben, azonban a bizottság döntései már meghatározzák, hogy kinek a neve kerül a parlament elé. A jelentkezők közül a bizottság pontozza a jelölteket, és azok, akik a legmagasabb pontszámot kapják, bejutnak a következő fordulóba, ahol a nyilvános meghallgatásokat tartják.
Érdekes, hogy a Fidesz-frakció jelezte: nem kíván részt venni a hivatal vezetőinek kiválasztásában, mivel a hivatal szabályozása sérti az alkotmányt. A folyamatban négy civil szervezet is részt vesz, amely biztosítja, hogy a választás átlátható és ellenőrzött keretek között zajlik.
Jövőbeni lépések és eljárások
A kiválasztási folyamat során a bizottság két-három jelöltet javasol az Országgyűlésnek, majd a parlament pénteki ülésén titkos szavazás keretében hozzák meg a végső döntést. A hivatal alapító okiratát a kormány készíti el, amely tartalmazza a hivatal működésének kereteit, költségvetését és létszámát. E hivatal megalakulásával a jogi hátterét megváltozik, hiszen megszűnik az ügyészség vádmonopóliuma, és a hivatal saját hatásköréből kezelheti a közpénzeket érintő ügyeket.
