Furcsaságok a Magyar Olajimportban
A magyar olajimport körüli helyzet egyre zavaróbbá válik, hiszen számos megdöbbentő és nehezen magyarázható adat került napvilágra. A Barátság kőolajvezeték leállását követően olyan statisztikai eltérések jelentkeztek a magyar és szlovák külkereskedelmi adatokban, amelyek megfejtése igencsak összetett feladatnak bizonyult. Az orosz kőolaj szállítását biztosító vezetékrendszert egy orosz dróntámadás tette tönkre január 27-én, míg a szolgáltatás április 22-én indult újra.
Ez idő alatt elméletileg nem érkezett kőolaj Magyarországra vagy Szlovákiába a Barátság vezetéken, mégis a Mol otthoni finomítói működtek, köszönhetően az előzőleg felhalmozott készleteknek és a Horvátországon, az Adria-vezetéken keresztül érkező szállítmányoknak. A Mol cég kezdetben nem közölte, hogy a Barátság leállt, ám február közepére gyorsan elfogyasztotta tartalékait, így az Energiaügyi Minisztériumhoz fordult, hogy a stratégiai kőolajkészleteikből felszabadítsanak egy negyedmillió tonnás mennyiséget.
Ez a felszabadítás a stratégiai elraktározott kőolajkészlet körülbelül 40%-át tette ki, amelyet a Mol gyorsan fel is használt. Március közepén a készletek csökkenése drámai volt, hiszen egy hónap alatt 140 ezer tonnával csökkentek, ami azt jelenti, hogy az összesítések szerint a Mol készletei alacsonyabb szintre kerültek, mint bármikor 2015 óta.
A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség megállapította, hogy a különböző korrekciók elvégzése után a január végi készlet 630 ezer tonnáról csak március végére 487 ezer tonnára csökkent, míg február végi adattal 573 ezer tonnára korrigálták. A Központi Statisztikai Hivatal és az Eurostat adatai azt mutatják, hogy februárban nem csupán orosz kőolaj, hanem szlovén behozatal sem érkezett az országba. Ez a helyzet talán érthető, hiszen a tengeri import lebonyolítása időigényes folyamat, amely februárba már nem fért bele.
Viszont meglepő, hogy a Mol szlovákiai importja a Barátság megállásával szinte érintetlen maradt, hiszen továbbra is importáltak körülbelül 400 ezer tonna kőolajat Oroszországból, mint korábban. A Mol segítségét kérve, hogy magyarázzák meg a visszásságokat, nem kaptunk magyarázatot. Egy lehetséges magyarázat lehet, hogy a vezetékben maradt kőolajat hozták be, amelyet az orosz támadások után szivattyúztak ki Ukrajnában, valószínűleg ezt szállították Szlovákiába.
Tavaszi Furcsaságok az Olajimportban
Az importadataik egy másik furcsasága, hogy márciusban és áprilisban gyakorlatilag kizárólag Szlovákiából érkezett kőolaj Magyarországra, ráadásul alig több mint 200 ezer tonna, ami a tavaly novemberi adatokhoz hasonlított. A Mol finomítói optimalizálják a kőolaj importját, de a Szlovákiából való beszerzés a Barátság közvetlen csatlakozása ellenére mégis különös.
Ám a legmeglepőbb az, hogy a tengeri kőolaj behozatal csökkent a Barátság vesztesége következtében, pedig a Mol a pozsonyi finomító számára többségében tengeri importot bonyolított le. Az Adria-vezetéket üzemeltető Janaf cég folyamatosan közölte, hogy nem orosz olajat exportál a Mol csoport számára, azonban a magyar és szlovák statisztikákban ennek nyoma nem található.
Amerikai Olaj?
Felmerül a kérdés, hogy miért nem látszik az amerikai olaj importja Magyarországon. Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója az áprilisi közgyűlésen megerősítette, hogy az amerikai olajimportról folynak tárgyalások, de nem fedi fel, honnan és mikor érkeznek a szállítmányok a céghez.
Továbbá 500 millió dollárért 510 ezer tonna amerikai olaj vásárlását is bejelentették, ám a pontos részletek továbbra is ködbe burkolóznak. A Dunai Finomító, amely évi 8,1 millió tonna kapacitással rendelkezik, az elmúlt hónapokban alacsony üzemeltetési szinten működött, a Barátság vezeték újbóli beüzemelése pedig óriási kihívásokkal néz szembe az ukrajnai támadások következtében.
Eközben a Százhalombattát Szerbiával összekötő olajvezeték építése is kérdéseket vet fel, különösen figyelembe véve a költségeket. A külügyminiszter által jelzett 130 milliárd forintos költség nem csak állami támogatás kérdése, hanem a Mol képviselőinek is választ kell adniuk a pénzügyi kérdésekre. Jelenleg nem világos, hogy ki és hogyan fogja finanszírozni a beruházást, hiszen a pontos álláspontok nem lettek tisztázva.
Összességében a magyar olajimport helyzete zűrzavart mutat, és mindez rengeteg kérdést vet fel a jövőbeli terveket illetően, a Mol és a kormány kommunikációja pedig továbbra is körülményes és nehezen követhető.
