Az állampapírok hozamának alakulása az alacsony infláció tükrében
Júniusban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) bejelentette, hogy az inflációs ráta 1,7 százalékra csökkent, amely a korábbi hónapokhoz képest is kedvezőbb adatnak számít. Ez a növekvő állampapír iránti keresletet eredményezte, hiszen a lakossági állampapírok kamatai továbbra is magas szinten maradtak. Az alacsony infláció kedvező környezetet teremtett, ami azonban az állam számára nem feltétlenül kifizetődő – figyelmeztet a Bankmonitor.hu elemzése.
A 2026. június 10-én közzétett adatok alapján az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) már korábban is csökkentette a lakossági állampapírok kamatát, például a FixMÁP esetében 6,5 százalékról 6 százalékra. Az 1,7 százalékos infláció mellett ez továbbra is 4,3 százalékos nettó reálhozamot jelent, ami figyelembevételével a kockázatmentes és adómentes állami megtakarítások között is kiemelkedően magas értéknek számít. Az 5 éves államkötvények piaci hozama kedden 5,03 százalék volt, ami 3,33 százalékos reálhozamot generált.
Fontos megemlíteni, hogy a piaci bizalom helyreállása miatt a magyar államot jelenleg jelentősen olcsóbban hitelezi a piac, mint a lakosság. Kármán András pénzügyminiszter iránymutatása szerint az ÁKK célja az állami kamatkiadások drasztikus csökkentése. A 6 százalékos FixMÁP tehát olyan teher lehet a költségvetés számára, amely hosszú távon fenntarthatatlan. Amennyiben a piaci hozamok a jövőben is 5 százalék körüli alakulásban maradnak, úgy az ÁKK kénytelen lesz a FixMÁP kamatát 5,5 százalékra, vagy akár még alacsonyabb szintre csökkenteni.
A FixMÁP állománya az utóbbi hetekben jelentősen megnőtt, míg az inflációkövető kamatozású állampapírok népszerűsége, mint például a PMÁP csökkent. A G7 cikkében részletesebben is szó esik arról, hogy miért fontos ez a tendencia, amely hatással lehet a lakossági befektetők döntéseire és a jövőbeni gazdasági kilátásokra.
