Új Lehetőségek a Természetvédelem Terén
Bajor Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület budapesti helyi csoportjának elnöke a Restart a természetvédelemben fesztiválon fejezte ki megelégedettségét a választások óta eltelt időszakban tapasztalt változásokkal kapcsolatban. Szavai szerint a természetvédelmi tevékenységek során az elmúlt tizenhat évben komoly elnyomást kellett elviselniük, miközben hangsúlyozta, hogy a civilek jogainak csorbítása és a közéleti diskurzusok ellehetetlenítése szembetűnő volt.
Klein Ákos, a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány ügyvezetője kerekasztal-beszélgetésen osztotta meg aggodalmait a természetvédelmi szervezetek jövőjéről. Szerinte a kormányváltás után új kihívásokkal kell szembenézniük, mivel most el kell gondolkodniuk azon, hogyan tudják hatékonyan képviselni érdekeiket egy új politikai klímában. A korábbi években sikerült elérniük, hogy a civilek hangja hallható legyen, most viszont nem biztos, hogy ez a tendencia folytatódni fog a kormánnyal való együttműködés tükrében. Az előző politikai struktúrák alatt a civilek munkája gyakran háttérbe szorult, ami miatt a hírverésük sokszor csak a felszínes propagandán alapult.
Gálhidy László, a WWF Magyarország erdő programvezetője elmondta, hogy a természetvédelem szakmai párbeszédét remélhetőleg most még aktívabbá teszik, hiszen a kormány részéről is vannak olyan jelek, hogy a szakemberek bevonása fontos lehet a döntéshozatalba. Beszélt arról is, hogy régen elérhető volt a közvetlen párbeszéd, viszont az utóbbi években a lehetőségek beszűkültek, és a civilek hangja csak a magáncsatornákon jöhetett létre.
Gerencsér Balázs, a NIOK igazgatója egy másik megközelítést hozott a természetvédelmi szektor helyzetéről. Szerinte bár lehet reménykedni, hogy a természetvédelmi kérdések előtérbe kerülnek, a civileknek komoly kihívásokkal kell majd szembenézniük, hiszen a korábbi adománygyűjtési stratégiák, amelyek a szabadság védelmét és az ellenállást hangsúlyozták, már nem működnek hatékonyan az új politikai környezetben.
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői, köztük Hervai Franciska, a 10 millió Fa Alapítvány főkoordinátora is, reménykednek, hogy a természetvédelem ügye végre magasabb szintre emelkedhet a politikai diskurzusban. Az ő szervezetük már eddig is több százezer fát ültetett el, és hangsúlyozták, hogy a jövőbeni kommunikációnak figyelembe kell vennie a civil szektor lehetőségeit és az emberek elérésének hatékony módját.
Lajtmann Csaba, a Reflex Környezetvédő Egyesület projektmenedzsere a környezetvédelmi problémák társadalmi érzékelésére hívta fel a figyelmet, kijelentve, hogy a bonyolultabb ügyek kommunikációja sokkal nehezebb feladat lesz. Az emberek figyelmét csak akkor lehet felkelteni, ha világosan megértik, hogy miért sürgető a változtatás.
A környezetvédelmi tárca újjáéledése pozitív jel, de a civileknek a jövőben is meg kell őrizniük a kritikus hozzáállásukat. Csak így tudják biztosítani, hogy valóban érdemben képviseljék a természetvédelmi érdekeiket, anélkül, hogy elveszítenék függetlenségüket a kormányzati politikától.
