QS Higher Ed Summit: Az Egyetemek Újragondolása
Idén a Győri Széchenyi István Egyetem adott otthont a QS Higher Ed Summit: Europe 2026 konferenciának, amely a felsőoktatás jövőjével foglalkozott. Az eseményt részben Győrben, részben pedig Budapesten rendezték meg, és körülbelül 600 döntéshozót vonzott a világ minden tájáról, akik egyetemek, politika és ipar szereplői.
A konferencia középpontjában az mesterséges intelligencia (AI) adta lehetőségek és a felsőoktatás előtt álló kihívások álltak, külön figyelmet szentelve annak, hogy az AI hogyan alakítja át az egyetemi oktatást az elkövetkező években. A QS, amely a világ legismertebb felsőoktatási elemző és rangsoroló szervezetei közé tartozik, minden évben egy új városban gyűjti össze a szakértőket, hogy áttekintsék a legfrissebb trendeket és megvitassák az oktatási intézmények által tapasztalt kihívásokat.
Széchenyi István Egyetem: Egyedi Megközelítés
A Győri Széchenyi István Egyetem nemcsak a főbb campusán, hanem Mosonmagyaróváron, Zalaegerszegen és Budapesten is folytat oktatást és kutatást. Kilenc karán széleskörű tudományágakat ölel fel, a közgazdaságtantól, közigazgatástól és jogtól kezdve az engineering, oktatás, társadalomtudományok, művészetek, egészségtudományok, sporttudományok, mezőgazdaság és élelmiszertudomány területéig. Az egyetem erőssége, hogy mélyen beágyazódik az iparba és a gazdaságba: stratégiája a vállalati partnerségekre, alkalmazott kutatásra és gyakorlatorientált képzésre épül. Az Audi Hungaria például ennek a szoros együttműködésnek az egyik legismertebb partnere, ahol a technikai, üzleti és jogi munkakörökben dolgozók körülbelül fele a Széchenyi István Egyetemen tanult.
A Diplomák Értékének Újragondolása
Az európai felsőoktatás nehéz helyzetben van: a demográfiai hanyatlás következtében egyre kevesebb fiatal van, miközben az intézmények közötti verseny világszerte egyre fokozódik. A gyorsan változó környezetben, amely gyorsabb és mélyebb alkalmazkodást igényel, az intézményi stabilitás és a hosszú távú tervezés hátrányként is megjelenhet. Ben Sowter, a QS Quacquarelli Symonds alelnöke a budapesti nyitóelőadásában hangsúlyozta, hogy a politikai, gazdasági és technológiai átalakulások egyszerre formálják a felsőoktatás táját, és az intézményeknek proaktívan kell reagálniuk ahhoz, hogy versenyképesek maradjanak.
Ez idő alatt a hagyományos angol nyelvű célországok, mint az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália szigorúbb vízumpolitikái új lehetőséget kínálnak Európának, hogy több diákot vonzzon a világ minden tájáról.
Kritikai Gondolkodás és Problémamegoldás a Középpontban
A konferencia középpontjában állt a munkaerőpiac valódi szűk keresztmetszete, amely nem a munkahelyek hiányából, hanem a készségek hiányából adódik. Az eseményen elhangzott, hogy az egyetemeknek ki kell lépniük az „elefántcsonttoronyból” és alkalmazkodniuk kell az AI által generált zűrzavarhoz. A tudás ma már nem elérhetetlen – köszönhetően a fejlett nyelvi modelleknek – hanem inkább annak kihasználása a kérdés, hogy hogyan kérdezzünk és tökéletesítsük a megfogalmazásainkat abban a világban, ahol egy egyszerű keresés is AI-szűrt összefoglalót ad. Gabriela Allmi, a Harvard Business Impact képviseletében éles kritikát fogalmazott meg: ha minden döntést AI-ra akarunk bízni, csupán adminisztrátorokká válunk. A uniformitás átlépésének kulcsa a jó kérdések feltevésében rejlik.
Dr. Eszter Lukács: A Láthatóság Fontossága
A budapesti köszöntőjében Dr. Eszter Lukács, a Széchenyi István Egyetem Nemzetközi Ügyekért és Stratégiai Kapcsolatokért felelős rektorhelyettese hangsúlyozta, hogy a konferencia megrendezése különösen fontos az intézmény számára, mivel a magyar felsőoktatásnak nemcsak a szakmai színvonalát kell bemutatnia, hanem a nemzetközi színtéren is láthatóbbá kell válnia. „A QS szakértőivel folytatott beszelgetéseink során két fő ajánlást kaptunk: további nemzetközi kutatási együttműködések megerősítése, és az oktatásunk és kutatásunk minőségének hangsúlyozása a nemzetközi színtéren,” mondta Lukács.
Nagy Hatalom, Nagy Felelősség
A felsőoktatási intézmények nemcsak a demográfiai trendekkel és az átalakult munkaerőpiaccal néznek szembe, hanem a régi oktatási módszerek korszerűsítésének szükségességével is. A QS Higher Ed Summit rávilágított arra, hogy az oktatási folyamatokat másképp kell megközelíteni, mivel a diákok ma már percek alatt képesek esszéket írni és prezentációkat készíteni AI segítségével. Ez furcsa körforgáshoz vezethet: egy AI által generált feladatot a diákok AI segítségével teljesítenek, majd egy professzor, aki szintén erre támaszkodik, értékeli. Az egyetemeknek olyan projekteket kell tervezniük, amelyeket nem lehet percek alatt megoldani, hogy folyamatosan teszteljék a fiatalokat és ösztönözzék őket a kritikai gondolkodásra.
Az AI fejlődése olyan kérdéseket vet fel, mint hogy kinek van a legtöbb félnivalója tőle, kinek a tevékenysége a legbiztonságosabb, és kinek érdemes új készségeket elsajátítania. A QS alelnöke a zárónapi beszédében kiemelte a nagyobb emberközpontú területek fontosságát, amelyek az AI előrehaladtával egyre értékesebbé válnak. Az Egyesült Királyságban a legnagyobb növekedési potenciált képviselő szektorokban a munkahelyek 80%-ához továbbra is szükséges a felsőfokú oktatás, így a kérdés nem az, hogy szükség van-e diplomára, hanem hogy van-e mögötte valódi érték.
A legkeresettebb kompetenciák nem mindig technikai jellegűek, hanem inkább emberi készségek: kommunikáció, alkalmazkodóképesség, vezetői képességek és kognitív készségek, amelyek a legnehezebben automatizálhatók. E készségek megszerzése közös felelőssége a politikai, intézményi és vállalati vezetőknek, valamint maguknak a diákoknak: együtt kell garantálniuk, hogy a munkaerőpiacra belépő fiatalok a valóban keresett kompetenciákra találjanak.
A konferencián jelenlévők mind abban egyetértettek, hogy a felsőoktatás nem az algoritmusokkal való versenyezéssel maradhat releváns, hanem éppen azoknak a képességeknek a megerősítésével, amelyeket az AI nem tud helyettesíteni.
