Orbán által elrendelt razzia az ukrán pénzszállító járművön: Politikai indíttatás vagy jogi indok?
A kormány, illetve személyesen Viktor Orbán döntött arról, hogy a megszokott útvonalon közlekedő ukrán „arany konvoj” elfogása március 5-én megtörténjen, noha az akcióhoz nem fűződött szakmai indoklás. Az ügy hátteréről és folyamatáról több érintettel folytatott beszélgetések alapján derült fény a részletekre.
Az említett napon két páncélozott járművet állított meg egy rendőrautó az Alacska pihenőhelyen, míg az A Raiffeisen Bankból az Oschadbankhoz tartó készpénzszállítmányt tartalmazó járművekben 27 milliárd forint nyereményt és befektetési aranyat találtak. A magyar Terrorelhárítási Központ (TEK) fegyveres különítménye már várta az ukránokat az állítólagos razzia idején. Mindeközben a magyar Adó- és Vámhivatal (NAV) azonnal megkezdte az eljárást, míg az ukrán kormányzati alkalmazottakat órákkal később elengedték.
Az ügy nemcsak Magyarországra, hanem nemzetközi szinten is rengeteg visszhangot kapott. Az Orbán-kormány hivalkodva osztotta meg a TEK által rögzített videókat, sugallva, hogy az ukránok illegálisan szállítják a pénzt. Ezzel szemben Kijev az állította, hogy Budapest valójában ellopta az ukránok pénzét. János Lázár, az akkori Építésügyi és Közlekedési Miniszter nyilatkozata is megerősítette ezt, amikor kifejtette, hogy nem biztosak abban, ki és miért küldte a készpénzt, de azt nem adják vissza, míg Orbán előzetes határozatot adott ki a pénz és arany két hónapig való megőrzéséről.
A NAV az ügyben pénzmosás gyanúja miatt eljárást indított, míg az osztrák központi bank meglepődve reagált a vádakra, kijelentve, hogy a készpénz nemzetközi átutalása törvényes banki gyakorlat. Időközben a Kijevi Oschadbank jogi képviselője feljelentést tett a Budapesti Központi Nyomozó Főügyészségnél, hivatkozva hivatali visszaélésre és terrorcselekedetre.
Az események irányt váltottak, miután a Fidesz elvesztette a választásokat. A NAV, figyelmen kívül hagyva Orbán előírását, visszaadta az elkobzott eszközöket az ukránoknak, és a Bevándorlási Hivatal a pénzszállítók kiutasítási végzését is visszavonta.
Közelmúltban különböző forrásokkal beszélgetve világossá vált, hogy az akció mögött valójában politikai megfontolások álltak, a hivatalos indoklás csak papíron létezett. Az Alkotmányvédelmi Hivatal egy nappal a razzia előtt nyújtotta be a jelentését, amely más ügynökség információira épült. A két különböző hírszerző ügynökség – Alkotmányvédelmi Hivatal és Információs Hivatal – információs együttműködése zajlott, ami Orbán irányítása alatt állt.
Az ukrán háború kezdete óta jelentős állami összegek folytak át Magyarország területén, és mindez egy Orbán közeli emberhez, István Garancsihoz kapcsolódó társaság által koordinálva történt. Azt állítják, hogy ez a pénz a Szívtől származik, ám az akció politikai hátterét nemcsak a kormány magatartása, hanem Orbán nyilatkozata is megerősíti, miszerint a válasznak politikai kontextusa van a kapcsolatok romlására Kijev és Budapest között.
Az operáció idején Orbán akaratának érvényesítése tudatában a KEK-nek nem csupán jogi indokokat kellett felvonultatnia, hanem egy szimbolikus és politikai üzenetet is deamtt, amely a két ország kapcsolataira is hatással volt. E súlyos következményekkel járó esemény után a kormány a teoretikus pénzmosási vádakat használta fel a nemzetközi közvélemény manipulálására, míg az átutalások valódi indítékai és következményei mélyebb vizsgálatot igényelnének.
