A Tüdőrák Korai Felismerésének Új Módszerei Krausz Ferenc Felfedezései Nyomán
Szegeden tartott előadásának keretében Krausz Ferenc Nobel-díjas tudós az attoszekundumos fizikáról beszélt, hangsúlyozva, hogy a tudomány számára nem csupán felfedezés, hanem szolgálat is. A Nemzeti Tudósképző Akadémia által rendezett, már huszonhatodik alkalommal megrendezett eseményen a kiemelkedő tudós mellett olyan neves vendégek is előadást tartottak, mint Randy Schekman, amerikai sejtbiológus, és Kapu Tibor űrhajós.
Krausz Ferenc, aki a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója és a müncheni Ludwig-Maximilians Egyetem tanszékvezető tanára, a fizikai Nobel-díjat 2023-ban nyerte el attoszekundumos kutatásaiért, együttműködve Pierre Agostinivel és Anne L’Huillier-rel. Előadásában feltárta, hogy az attoszekundum a másodperc milliárdod részének milliárdod része, és e rendkívüli időszak alatt is alapvető és kulcsfontosságú folyamatok zajlanak, mint az elektronok mozgása, amely a biokémiát és az élet minden formáját meghatározza.
Krausz Ferenc hangsúlyozta a tudományos kutatás fontosságát, amely nemcsak a jelen, hanem a jövő nemzedékeinek életét is jobbá teheti. Rámutatott arra is, hogy az alapkutatások alapvetően hozzájárulhatnak a tudomány előrehaladásához, hiszen a korábbi felfedezések, amik kezdetben haszontalannak tűntek, később széleskörű alkalmazási lehetőségeket nyújtottak más tudományágakban, mint például Martin Chalfie neurobiológus esetében is.
A tudományos közösség elégedettséggel figyeli Krausz Ferenc attoszekundumos kutatásainak fejlődését, amelyek rendkívül hasznosak lehetnek az orvostudomány jövőbeli törekvéseiben. Az orvosi kutatások legnagyobb kihívása jelenleg a krónikus betegségek, mint például a rák és a szív- és érrendszeri problémák korai felismerése. Krausz szerint a jelenlegi diagnosztikai módszerek nem elég hatékonyak, hiszen általában egyedi biomarkerek azonosítására összpontosítanak, míg arra a molekuláris mintázatra koncentrálnak, amely valóban információt hordoz az egészségi állapotról.
Krausz és csapata új megközelítéssel próbálkozik: a vérminták lézeres gerjesztése révén meghatározott infravörös jelek elemzése egy egyedi molekuláris „ujjlenyomat” létrehozását célozza. E mintázatok, amelyek már a korai, tünetmentes állapotban megváltozhatnak, a kutatók algoritmusai által kerülnek kiértékelésre, amelyik képes lehet elkülöníteni az egészséges és a betegségben szenvedő állapotot. E módszer alkalmazásának elsődleges irányvonala jelenleg a tüdőrák korai diagnosztizálása.
A konferencián elhangzottak alapján felmerült a kérdés, hogy a tudomány eljut-e oda húsz éven belül, hogy az elektronok mozgásából vonják le a következtetéseket. Krausz maga is remélte, hogy ennél rövidebb idő alatt fejlődnek ki az újabb módszerek, és hogy a tudomány rendelkezésére állnak azok az eszközök, amelyekkel megvizsgálhatják az elektronok által hordozott információt.
A háromnapos rendezvény során a tudás iránt érdeklődő diákok és tanárok több mint 3200-an vettek részt, köztük 56 középiskolából érkezve, bizonyítva a tudomány és a kutatás iránti elkötelezettséget és érdeklődést a jövő generációjában.
