Jogsértő kampánygyakorlatok a közösségi médiában: Az NVB döntései
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) legutóbbi ülésén, 2026. március 30-án, huszonegy jogorvoslati kérelem került előtérbe, melyek azzal a központi kérdéssel foglalkoztak, hogy a gyerekek kampánycélú felhasználása mennyire felel meg a választási eljárás alapelveinek. Az ülése során a bizottság több tiszás politikus, így Magyar Péter, Orbán Anita, Radnai Márk és Kapitány István bejegyzéseit vizsgálták, melyekben gyerekek is szerepeltek valamilyen formában.
Az ügy hátterében áll, hogy a Kúria nemrégiben jogsértőnek minősítette Orbán Viktor miniszterelnök kampánytevékenységét, amelyben egy kisgyermeket is szerepeltettek. A Kúria tehát arra világított rá, hogy a gyermekek kampánycélú felhasználása nem csupán etikai, hanem jogi problémákat is felvet, különösen a választási esélyegyenlőséget tekintve. A bíróság álláspontja szerint, aki gyermeket használ kampányeszközként, jogellenesen növeli láthatóságát és népszerűségét.
A NVB első fokon, március 20-án, elutasította a kifogásokat, de az erre következő ülésen a Kúria döntései alapján fordított álláspontra helyezkedett, és megállapította, hogy jogsértő, ha politikai tartalmakban gyerekek szerepelnek. Sala Árpád, a Mi Hazánk Mozgalom képviselője javaslatot tett arra, hogy a jogsértő tartalmakat el kell távolítani, ha azokban a gyerekek központi szerepet játszanak.
Összesen hét kifogás érkezett, amelyekben Szijjártó Gábor, Orbán Anita és más tiszás politikusok közösségi médiás tartalmait bírálták. A kifogások során sokan arra hivatkoztak, hogy a képek spontaneitása nem teszi jogellenessé a tartalmakat, és azt a kérdést is felvetették, hogy lehetséges-e kampányeseményt tartani gyerekek jelenléte nélkül. Litresits András, az MSZP delegáltja úgy véli, hogy jogtalan, ha kampánykép készül, amelyen gyerekek véletlenül szerepelnek, hiszen ezek a helyzetek nem hasonlíthatók össze a miniszterelnök által mutatott esetekkel.
Réthelyi Zoltán, egy másik választott tag, arra hívta fel a figyelmet, hogy nem a gyerekek politikai eseményeken való részvétele a problémás, hanem az, hogy kampányüzeneteket népszerűsítenek. Véleménye szerint a politikai tartalmak készítése során mindenkinek tekintettel kell lennie arra, hogy a gyerekek szerepe az interneten nem válik kampányeszközzé.
A vita során Bódis Kriszta videója is terítékre került, amelyben egy szekvenciálisan megjelenő gyereket többen mint enyhébb példát emeltek ki. Az ülés résztvevői nem tudtak konszenzusra jutni abban a kérdésben, hogy hol húzódik a határ a jogsértő és az elfogadható használat között. A Kúria ítélete, miszerint a gyerekek központi elemként való felhasználása jogellenes, új irányelveket alakít a jövőre nézve.
További viták alakultak ki a közösségi média használatának nehézségeivel kapcsolatban, és azt is megfogalmazták, hogy a Kúria iránymutatásai milyen mértékben alkalmazhatóak a politikai gyakorlatban. A testület egyes tagjai a jogsértő tartalmak további kihívásait és a közösségi média kontrollálhatatlanságát is megemlítették.
Ezek a fejlemények nemcsak a politikai kampányok etikai határait feszegetik, hanem azt is, hogy a jövőben hogyan lehet biztosítani a gyermekek jogainak védelmét a politikai diskurzusban.
