Nyolc, illetve három év börtönbüntetés ajánlása a győri ügyész által az audis szakszervezeti vezetőknek
A győri ügyészség nyolc, illetve három év börtönbüntetés kiszabását indítványozta a sikkasztással vádolt Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) két vezető tisztségviselője számára. Az I. rendű vádlottnak az ügyészség nyolc évet, míg a II. rendű vádlottnak három évet ajánlott. A pénzmosásban érintett III. rendű vádlott esetében négy év börtön kiszabását javasolják, ám egyikük sem ismerte el bűnösségét a vádakkal kapcsolatban, és nem mondtak le a tárgyaláshoz való jogukról. Ennek következtében várhatóan hosszú tárgyalássorozat veszi kezdetét májustól a Győri Törvényszéken.
Az AHFSZ 2020 körül közel 9 ezer tagot számlált, és a vádlottak vezető pozíciót töltöttek be az érdekképviseletnél. A vádirat szerint 2019 decembere és 2023 júliusa között sikkasztottak a szakszervezet vagyonából.
Az I. rendű vádlott 2004 óta dolgozott az AHFSZ gazdasági elnökhelyetteseként, fő feladatai közé tartozott a szakszervezet gazdálkodásának felügyelete és a költségvetés betartása. A szakszervezet részéről teljes bizalom övezte, hiszen ő volt az egyik legrégebbi, elismert tagnak számított, nem mellesleg jogi végzettséggel bír.
A vádirat szerint az elnökhelyettes úgy ítélte meg, hogy a szakszervezeti vezetők javadalmazása nem tükrözi a rájuk háruló felelősséget. Ezért saját döntése alapján – a szakszervezet tudta nélkül – egy gazdasági társaságot alapított. A vádbeli időszak alatt az I. rendű vádlott 39 289 702 forint, míg a II. rendű vádlott 43 121 294 forint összeget kapott. A cég keretein belül fiktív tanácsadási és rendezvényszervezési munkákra hivatkozva utalt ki pénzeket saját magának, ám a munkákat nem végezte el. Így 2019 decembere és 2023 májusa között összesen 576,5 millió forintot sikkasztott el.
Továbbá az I. rendű vádlott a szakszervezet bankkártyájával 88 alkalommal vett fel jogcím nélkül készpénzt, összesen több mint 31 millió forint értékben, amivel nem számolt el. A jogtalanul megszerzett összeg egy részéből 2020 és 2022 között nyolc ingatlant vásárolt több mint 203 millió forintért. Miután értesült az indult nyomozásról, az ingatlanokat a III. rendű vádlott számára ajándékozta, hogy elkerülje azok büntetőeljárás alá vonását. Ezen felül 65,3 millió forintot is utalt a III. rendű vádlott részére, amelyből 58 millió forintot készpénzben vettek fel, annak további sorsa ismeretlen.
A vádirat további bűncselekményeket is említ. Az I. rendű vádlott a kedvezményes szolgáltatásokból származó készpénzéről, amely közel 4,7 millió forintot jelentett, nem számolt el a szakszervezet számára. Emellett a könyvelési kötelezettségeit sem teljesítette maradéktalanul, a beszámolóiban pedig valótlan információkat nyújtott be, minek következtében a szakszervezet 2021-es pénzügyi helyzete nem volt pontosan áttekinthető.
A II. rendű vádlott a járműgyári elnökhelyettes szerepét töltötte be, felelős volt a bértárgyalások vezetéséért és a rendezvények szervezéséért. Két szakszervezeti bankkártyával rendelkezett, önállóan gazdálkodhatott a rábízott vagyokkal. A vádirat szerint 89,5 millió forintot vett fel ATM-ekből, amelyből 44,7 millió forinttal nem tudott elszámolni. Feltételezések szerint a pénz egy részét szerencsejátékra költötte.
A vádirat végső megállapítása szerint az I. rendű vádlott több mint 608 millió forintot tulajdonított el jogtalanul, míg a II. rendű vádlott szintén több tízmillió forinttal nem tudott elszámolni. Az ügyben a III. rendű vádlott a pénzmozgások és ingatlanok miatt került a látókörbe.
Németh Miklós, az AHFSZ jogi képviselője nyilatkozva elmondta, hogy bár a közvetlen megtérülés jelenleg kérdéses, a szakszervezet nevében azonnali lépéseket tettek a jogi irodával, hogy a hatóság zár alá vehesse a még megmaradt vagyonelemeket. Ennek köszönhetően eddig nem tűnt el minden érték. A másodrendű vádlott lakásában lefoglalt készpénz és a zár alá vett üzletrészek között található ingatlanok együttes forgalmi értéke várhatóan elérheti az elsikkasztott összeg felét is, körülbelül 300 millió forintot, amely szakértői értékbecslésre vár.
A szakszervezet természetesen a teljes elsikkasztott összegre bejelentette kárigényét, ám a fedezettel rendelkező összeg feletti részt még senki nem tudja, hogy sikerül-e visszaszerezni.
Az anyagi kár mellett a szakszervezetet súlyosan érintette az erkölcsi veszteség is a bizalomvesztés miatt. Ez a vagyon jogi értelemben az AHFSZ tulajdona, azonban valójában a dolgozóké – körülbelül 12-13 ezer munkavállalóé. A munkások bizalma teljes volt a képviselők iránt, akikkel hosszú évek során elégedettek voltak a kiváló béralkuknak köszönhetően.
Nem meglepő tehát, hogy a helyzet megdöbbenést keltett, hiszen a kontrollálásért felelős szervek nem működtek átütő erővel. Az ügyvéd véleménye szerint mindez jól tükröződött a vádlottak őrizetbe vételét követő reakciókban. A dolgozók első reakciója a hatósági eljárásra irányult, mivel az ügy részleteit titokban kellett tartani. Pár nap múlva, amikor kiderült a valós ok, a tömeg haragja már a vádlottra irányult.
Az ügy botránya 2023 novemberében robbant ki, amikor a bizalmi értekezletről bilincsben vitték el a két vezetőt. Ezt követően az AHFSZ elnöksége lemondott, új vezetőség alakult. Az eset tanulságaként bevezették, hogy három személynek kell részt vennie bármilyen utalásban. Az elnökségi tag, aki a botrányt előidézte, később az AHFSZ elnöke lett, de ő is lemondott, és távozott a vállalat kötelékéből. Az új vezetéssel nemrég megállapodtak az Audi vállalatvezetésével a 2026–2027-es béremelésekről.
