Római kori társasjáték rejtélyének megfejtése mesterséges intelligenciával
A legújabb kutatások során a római korból származó, fehér megvonalazott mészkődarab titkát sikerült feltárni, amely Hollandia területén került elő. A tudósok, akik régóta találgatták, hogy ez a faragott kő tulajdonképpen egy társasjáték táblája lehetett, most a mesterséges intelligencia (MI) segítségével sem csupán feltételezéseket, hanem konkrét játékszabályokat is megalkottak.
Walter Crist, az ókori játékok kutatója, 2020-ban találkozott először a rejtélyes mészkövön a Heerlen városában található Het Romeins Múzeumban. Eleinte kétségei voltak a tárgy valódi funkcióját illetően, azonban a kövön észlelt kopásnyomok kedvező nyomokat adtak a játékszenvedély mivoltára. A ferde vonalak és a simítónyomok ismétlődő mintázatai játszási tevékenységekre utalhattak, ami megerősítette a gondolatot, hogy valóban egy társasjátékról van szó.
A társasjátékok története egészen időszámításunk előtt 3000-ig nyúlik vissza, ám a régészeknek nem sok olyan maradvány került a kezeik közé, amely egyértelműen azonosítható lett volna. Még kevesebb a lehetőség arra, hogy írásos játékszabályok is fennmaradtak volna az évszázadok során. A Coriovallum lelőhelyről származó mészkődarab régóta foglalkoztatja a tudományos közvéleményt, ám eddig egyik ma ismert játék ősét sem tudták azonosítani a rácsvonalakkal.
Ezért a kutatók a mesterséges intelligenciához fordultak segítségért, hogy feltárják a kővel kapcsolatos lehetséges játékszabályokat. Az MI-be körülbelül száz középkori vagy annál régebbi játék adatait etették, hogy kiderüljön, milyen szabályok illeszkedhetnek a kisebb tábla által kínált lehetőségekhez, ahol a bábuk maximum 22 különböző pozíciót foglalhattak el. A Ludii névre keresztelt MI megvizsgálta az összes bemeneti adatot, és javasolt néhány tucat lehetséges játékventilát, amelyek közül néhány emberi játszmákhoz is alkalmazható volt.
Következő lépésként a kutatók összevetették a mesterséges intelligencia által kidolgozott szabályokat a 3D-szkennerrel mért kopásmintákkal. Az Antiquity folyóiratban megjelent tanulmány eredményei kilenc olyan szabályrendszert tártak fel, amelyek összhangban voltak a mészkő kopási mintáival, mindegyik variáció helyettesítő blokkolós játékként funkcionált. A feltételezések szerint a játék során a két játékos apró, üvegből, csontból vagy más anyagból készült bábukat mozgathatott a tábla vonalai mentén, egymás sarokba szorításának céljával.
Ez a kutatás nemcsak a római kori játékok iránti érdeklődést élénkíti, hanem a mesterséges intelligencia innovatív alkalmazásának fontosságát is hangsúlyozza a régészeti munkálatok során.
