Már 300 évvel ezelőtt megdönthettük volna a tévhiteket a mohácsi csatáról
Az idén éppen 500 éves mohácsi csata történetéről B. Szabó János történész, a késő középkori és kora újkori hadtörténet kutatója beszélt egy podcastbeszélgetésben. A szakember szerint a közelmúlt átfogó hadtörténeti, régészeti és antropológiai kutatásainak köszönhetően számos korábban megdönthetetlennek hitt bizonyosság kérdőjeleződik meg az ütközetről.
A magyar történelem szimbolikus jelentőségű vereségének valódi háttere szövevényesebb, mint ahogy arról eddig gondolkodtunk. A kudarc emléke évszázadról évszázadra változott: volt isteni büntetés, a nemzeti széthúzás következménye, Trianon történelmi előképe, majd annak bizonyítéka, hogy Magyarország mindig magára marad a Kelet és a Nyugat közötti küzdelemben.
A beszélgetésben a történész többek között arra kereste a választ, melyek a legmakacsabb tévhitek és a legfontosabb tudományos eredmények a csatáról. Szóba került az is, hogy valóban magára hagyta-e Magyarországot Európa. B. Szabó János szerint „a történeti valóságban minden egyes politikai entitás önző és magán akar segíteni, másnak pedig csak akkor fog, ha ebből valamilyen haszna származik”.
A közelmúlt kutatásai azt is valószínűsítik, hogy a mohácsi csatáról szóló tévhiteket akár már 300 évvel ezelőtt meg lehetett volna dönteni, erre azonban nem volt szándék.
