Miért Észak a Térkép Tetején?
Az emberi észlelés szempontjából érdekes kérdés, hogy miért az északi féltekét ábrázolják a térképeken felül. A válasz nemcsak a szokásokban, de a történelemben is gyökerezik, és sok minden változott az évezredek alatt.
Először is, a Föld gömb alakú, pontosabban geoid, így valójában nem létezik abszolút alsó vagy felső rész. A térkép orientációja mindig attól függött, hogy az alkotó honnan nézte a világot. Évszázadokkal ezelőtt, körülbelül 14 ezer évvel ezelőtt kezdtük el a vázlatok készítését, próbálván elhelyezni magunkat a világban. Az ókori egyiptomiak például a térképük tetejére a keletet és a délt helyezték, míg sok keresztény térképész a 14. században szintén a keletet tartotta felül, hiszen arra a Szentföld helyezkedett el.
Jerry Brotton brit történész úgy véli, hogy a történelem nagy részében nem az észak volt a térkép csúcsán, mivel az a hideg és sötétség földje volt, a nyugat pedig ritkán került a térkép tetejére, hiszen a napkezdetekor ott tűnt el a napkorong.
Érdekes módon, Kínában a régi térképek gyakran az északot ábrázolták felül, dacára annak, hogy az iránytűik dél felé mutattak. Ez a szokás abból eredt, hogy a császár ennek az irányzatnak a megfelelően akart nézni. Ezen kívül, a vadnyugaton hódítók gyakran a nyugatot helyezték a térkép tetejére, tekintve azt ismeretlen területnek.
De mégis honnan ered ez az észak-centrikus megközelítés? Ptolemaiosz, a 2. századi római matematikus, csillagász és geográfus volt az, aki a Geographia című művében először használta ezt az orientációt. Senki sem tudja pontosan, hogy miért választotta az északot a térkép tetejére, de lehet, hogy azért, mert hiányos információja volt a déli féltekéről. Amikor a reneszánsz tudósok rátaláltak az ő térképére, átvették ezt a felfogást, és a normává vált, hogy a térképeken az észak a felül helyezkedik el.
A térképalkotás jelentőséggel bír, hiszen a legelterjedtebb felfogás mindössze annyiban különbözik, hogy a legtöbb ember már így ismeri a világot. A NASA például megfordította a híres Kék üveggolyó című képet, mivel a készítő, Harrison Schmitt a déli féltekét helyezte a kép csúcsára, és az űrügynökség nem akarta, hogy zavarba ejtse az embereket.
Ma a megszokás, a hagyomány és az egyszerűsítés is a szerepet játszik abban, hogy az észak mindig felül kerül. Ugyanakkor létezik egy pszichológiai vetület is: ez megerősíti azt az elképzelést, miszerint van a gazdag észak és a szegény dél. Ezért sokan kritizálják a jelenlegi földábrázolást, ami mellett egy másik probléma is megjelenik: a 3D-s bolygó 2D-s reprezentációja, amely aránytalanságokat mutat, különösen Afrika esetében.
A Mercator-vetület, amely alapvetően tengeri navigációra készült, hasznos a hajózás során, azonban arányokban nem mindig pontosan tükrözi a Föld valódi méreteit. Ennek következtében a térképek sokszor félrevezetnek minket a világ valóságos arculatáról.
Forrás: telex.hu/eszkombajn/2025/11/12/eszak-terkep-tortenelem
