Bábel Balázs érsek kezdeményezte Bese Gergő laicizálását
Hétfőn Bábel Balázs, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye érseke hivatalosan kezdeményezte Bese Gergő laicizálását, amely a klerikusi állapotból a laikusi státuszba való áthelyezést jelenti az egyházi hierarchián belül. Ez a lépés különös, mivel a laicizálást általában az érintett személy kéri, nem pedig egyházi vezetője. A döntés hátterében Bese Partizán című interjúja áll, melyben az érsek szerint többször is valótlan állításokat fogalmazott meg.
Bábel a Magyar Hangnak kifejtette, hogy Bese szexbotránya és az azt követő viselt dolgai fokozatosan kerültek napvilágra, és hogy már korábban is megfogalmazódott benne az a gondolat, hogy célszerű volna elindítani a laicizálás folyamatát. Az interjú azonban végül katalizálta a végső döntés meghozatalát.
Bese atya szexbotrányának legmesszebbmenő következményei voltak az egyház ügyvitelében, 2024-re a középpontba került a hírek között. Kiderült, hogy a pap gyanúba keveredett homoszexuális kapcsolatai miatt, amelyek magukban foglalták a melegorgiákat, továbbá olyan felvételek is napvilágot láttak, amelyeken más férfiakkal való szexuális aktusokat rögzített. Az érintett Bese kapcsolatban állt a Fidesz–KDNP vezetőségével is.
A szexbotrány következményeként, 2024. augusztusában, Bese nyilvános nyilatkozatban fejtette ki, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal épületében tájékoztatták arról, hogy a kormány „halálos ítéletet” mondott ki a papi pályafutására, ezzel véget vetve szolgálatának. Emellett Bese nyilvánosan elérhető nyilatkozatokban foglalta össze, hogy milyen tervei vannak ezután, miután nem misézhet többé.
Bese ügye nemcsak őt érintette, hanem 2024-ben más súlyos ügyek is felszínre kerültek a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyében, köztük R. Gábor és H. Róbert papokkal kapcsolatos vádak, melyek gyerekek zaklatására vonatkoztak. E három ügy után Bábel Balázs érsek belső levelezésben további problémákra is felhívta a figyelmet, például B. R. atya ügyére, aki 2020-ban jelezte, hogy megkülönböztetés és üldöztetés áldozata.
Bábel érsek a levelezésében részletezte, hogy bár felajánlott új plébániai helyeket B. R.-nek, a pap minden opcióra elutasítóan reagált, míg végül a szeretetszolgálatnál helyezkedett el. A levelezésben említett Tóth Tamás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia volt titkára szintén érintett a fentiekkel összefüggő ügyekben, és végül lemondását kellett benyújtania a nyilvánosságra került információk miatt.
