A sport világának zűrzavara a Tisza-kormány alatt
Amennyiben a Tisza-kormány első száz napját szeretnénk elemezni a magyar sport kontextusában, érdemes észben tartani, hogy a változások megvalósulása egyelőre várat magára. Kálnoki-Kiss Attila államtitkári kinevezésére 2026. május 24-én került sor, ami azt jelenti, hogy azóta is érdemes követni, hogy mit tud kezdeni az új vezetés a Fidesz-kormánytól örökölt problémákhalmazzal. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a változások elmaradtak.
Kálnoki-Kiss Attila, az egykori világbajnok öttusázó, korábbi Nemzeti Sport főszerkesztője, Szántó Dávid mellett vezeti a sportpolitikát, aki szintén nem ismeretlen a médiában, hiszen sportriporterként indult, majd a hazai és nemzetközi úszószövetség különböző pozícióiba került. A kinevezések körüli meglepetés főként Kulcsár Krisztián mögött áll, aki addig a sport területén dominált és aki már hosszú ideje hangoztatta a sport saját minisztériumának szükségességét, különösen a hatalmas ingatlanvagyon miatt, amely elérheti a 14 ezer milliárd forintot.
A jelenlegi államtitkár helyzetét bonyolítja, hogy a sport irányítása az Emberi Erőforrások Minisztériuma alól a honvédelem, majd most a Belügyminisztérium alá került, így a terület supervisora, Pósfai Gábor révén, több szokatlan kihívással néz szembe. Ennek következtében a sport területen tapasztalt fideszes exodus is megkezdődött: vezetők, mint Kósa Lajos és Lázár János, lemondtak pozícióikról a sportszövetségeknél, míg mások, mint Csampa Zsolt és Schmidt Gábor, még mindig aktívan részt vesznek a sportirányításban.
Az új struktúra felállása előtt gyorsan hagyományos sportesemények, mint a Bajnokok Ligája döntője és a MotoGP balatoni futama, megtartásra került. Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, aki büszkén támogatta a sportot, eddig rendkívüli mennyiségű forrást biztosított, de ennek felhasználásával kapcsolatos visszaélések gyanúja már régóta napirenden van. Kulcsár Krisztián egy alkalommal megfogalmazta, hogy Orbán volt az ország de facto sportminisztere, hiszen sok vezérlő elképzelés pontosan az ő jóváhagyását nyerte el.
A sport államtitkársága eddig nem tett feljelentést, pedig a sport területén rengeteg zűrös ügy van, amik eddig elkerülték a nyomozások figyelmét. Például a Lázár János nevéhez köthető hétmilliárdos kidobott pénz egy lemondott tenisztorna miatt felveti a kérdést: kik is álltak a háttérben, akik a szerződésekért feleltek? Az olimpiai pályázatra és annak költségeire vonatkozó információk is hiányoznak, ami szintén fontos lenne a teljes kép érdekében.
Az ügyek tisztázása nem egyszerű folyamat, különösen egy olyan sokrétű területen, mint a sport, ahol minden egyes határozat mögött sok érdek és érzelmek húzódnak meg. A sportági aktorok és klubok továbbra is érdeklődnek a társasági adókedvezmény, a tao jövője iránt, amely évi 125 milliárd forint támogatást nyújtott. A jövőbeni formájáról nem született végleges döntés.
A sport világának problémáit a Tisza-kormány azóta sem reflektálta adekvát módon, és a gördülékeny és átlátható rendszer kiépítése még várat magára. A sportágakat érintő titkos ügyek, mint például a 2000-es kormányhatározatok körüli titoksorozat, szintén komoly kérdéseket vetnek fel.
Az új államtitkár, Kálnoki-Kiss Attila hivatalos programja, amely tartalmazza a látványsportágak fejlesztését és a sportágképviseletekkel való együttműködést, egyelőre nem hozott áttörést. Közben a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia kivitelezésének költségei is felmerülnek, hiszen a projekt, amely kezdetben 40 milliárd forint értékben indult, végül 70 milliárdba került, anélkül, hogy a kellő infrastruktúra biztosítva lett volna.
A sportágak jövője a Tisza-kormány alatt továbbra is kérdéses, és a sportvilág részéről is érezhető a feszültség, mivel a finanszírozással, az átláthatósággal és az ügyintézéssel kapcsolatos kérdések miatt sokan aggódnak. A nyilvánossággal való kommunikáció hiánya viszont még inkább fokozza a bizonytalanságot és a feszültségeket, amelyek a sport világában sokáig hangoztak már.
