Szijjártó Péter: Frusztráló találkozó és a Barátság kőolajvezeték leállása
Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere a legutóbbi uniós külügyminiszteri találkozó során kifejezte, hogy a helyzet rendkívül feszültté vált. A hirdetések és a hírek szerint, a kormány bejelentette, hogy a Barátság kőolajvezeték leállása miatt minden Ukrajnát érintő döntést blokkolni fognak. Ezt követően Szijjártó a találkozón elmondta, hogy az ülés során a frusztráció szintje olyan magas volt, hogy ha lett volna mérőeszköz, az azonnal piros lámpát mutatott volna.
A vezeték leállása egy orosz támadást követően történt, ám Szijjártó határozottan „ordas nagy hazugságnak” nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint a vezetéket sérülés érte. A találkozón az ukrán külügyminiszter videóüzenet formájában kapcsolatba lépett a résztvevőkkel, és Szijjártó szerint őt szabotázzsal vádolta, valamint „abszurd inzultusokat” követett el.
Az ülés során Kósa László luxemburgi külügyminiszter felvetette, hogy magyar és szlovák szakértők elutazhatnának az Ukrajnában lévő vezeték állapotának ellenőrzésére, amire Szijjártó válasza zavarodott volt, mivel nem adott egyenes választ a kérdésre. Szijjártó ezt a helyzetet „totál lelepleződésnek” minősítette. A külügyi főképviselő, akit szintén a találkozón idézett, azt javasolta, hogy katonákat küldjenek a helyszínre, ami Szijjártó szerint „sokkoló és döbbenetes” kijelentés volt, amelyet sajtótájékoztatóján is külön kiemelt.
Ugyanakkor Szijjártó Ukrajna helyzetében és az uniós támogatások kapcsán is kifejtette, hogy a Tisza Párt érdekelt a választások megnyerésében, és céljaik között említette az Európai Bizottság passzivitását. Az olajtartalékok megfelelő mértékben biztosítják a magyar ellátás biztonságát a leállás miatt, hiszen a kormány közölte, hogy már úton vannak tengeri szállítmányok, amelyekkel pótolják az elmaradt mennyiségeket.
A Barátság kőolajvezeték leállása miatt a magyar kormány bejelentette, hogy blokkolja az újabb szankciók elfogadását, amelyeket az orosz invázió negyedik évfordulója alkalmából terveztek bevezetni. Ezen kívül a kormány megakadályozta a 90 milliárd eurós uniós támogatási csomag elfogadását is, amelyről még decemberben állapodtak meg az uniós vezetők. Szijjártó kifejtette, hogy az Európai Tanácsban jogi kötelező erejű döntés nem születhet, és hozzátette, hogy a friss hitel csak a költségek egy részét fedezné.
Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a találkozó végén bejelentette, hogy nem tudtak egyezségre jutni az új uniós szankciócsomagról. Kallas visszalépésként értékelte a történteket, de hangsúlyozta, hogy a munka folytatódik, mivel a miniszterek már 19 szankciós csomagot egyhangúlag elfogadtak korábban. Szijjártó megjegyzése szerint a magyar választási helyzet miatt az ország nem tud erős jelzéseket adni Ukrajnának.
A kormányzat kiemelte, hogy Oroszország felelős a Barátság vezeték leállításáért, ami az ukrán energiarendszert érintően meghatározó jelentőségű szerepet töltene be a háborúhoz köthetően. Az ország energiaigényének kielégítése érdekében az ukránok munkálkodnak, Ám ez a folyamat nem lenne probléma, ha Oroszország nem indított volna háborút. A szankciókat a kormány szerint többször is szükséges lett volna bevezetni az orosz támadások miatt.
