Új fejezet a hazai vasúti közlekedés történetében
Magyar Péter miniszterelnök és Vitézy Dávid közlekedési miniszter a Rákospalota-Újpest vasútállomáson tartott sajtótájékoztatón ismertették a Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervet 2026. július 22-én. A terv célja, hogy a vidéki közlekedés minőségét és gyorsaságát jelentősen javítsák, modern, megbízható vasúti szolgáltatások bevezetésével. A terveket a miniszterek átfogó és költséghatékony stratégiákkal kívánják megvalósítani, összesen 3550 milliárd forintnyi forrást igényelnek, amelyet elősorban uniós támogatásokból kívánnak előteremteni.
Fejlesztések az elkövetkező tíz évben
Az elkövetkező években több hangsúlyos pont szerepel a tervben, többek között az autós közlekedéssel versenyképes InterCity-járatok bevezetése, amelyek 100 km/h sebességgel közlekednének. Ennek érdekében a már meglévő hálózat korszerűsítése mellett új vonatok beszerzésére is sor kerül: a magyar vasúti járművek átlagéletkorának csökkentésére 35 új InterCity-vonat érkezik, emellett a HÉV-vonalak is megújulnak, többek között 42 új HÉV-szerelvény gyártása is tervben van.
Korszerű járművek a régi helyett
A Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv egyik kiemelt célja a régi BZ-motorvonatok leváltása modern akkus motorvonatokkal, amelyek a Balmazújváros–Füzesabony, Szekszárd–Baja, Kazincbarcika–Ózd és Hatvan–Salgótarján vonalakon fognak közlekedni. A tervezett 95 milliárd forintnyi forrást elköltve 2030-ra e járművek helyett már korszerűbb alternatívák működnek.
Regionális hálózatok fejlesztése
Fontos célkitűzés a regionális vasúti hálózat felújítása, beleértve a bezárt mellékvonalak újranyitását is. A Budapest elővárosi vonatközlekedés gyorsítása érdekében a teljesítmény növelésére törekednek, az eddig negyedórás követési időt csökkentik, így a vidéki nagyvárosok közlekedése is fokozatosan fejlettebbé válik.
Tramtrain rendszerek integrálása
A tramtrain rendszerek megvalósítása érdekében Debrecenben és Miskolcon is terveznek lépéseket tenni. Debrecenben az észak-déli tramtrain kiépítését javasolják, amely javítaná a város és környező települések közötti közlekedést, míg Miskolcon a Tiszaújváros–Miskolc–Kazincbarcika vonalat készítik elő a vasúti fejlesztésekhez.
Budapesti infrastrukturális fejlesztések
A fővárosban a Nyugati pályaudvar fejlesztése mellett a Déli pályaudvar korszerűsítése is prioritást élvez, amely elősegíti az emeletes vonatok forgalomba állítását. A tervek között szerepel a Budapest–Balaton vonal korszerűsítése és a balatoni vasútállomások felújítása is.
Nemzetközi vasúti kapcsolatok
A közlekedési miniszter említette, hogy a Budapest–Belgrád vonalon várhatóan ősszel indulhat meg a személyforgalom, amint elérik a szükséges biztonsági szintet. Emellett Magyarország részt kíván venni a V4 magas sebességű vasút projektben, lehetővé téve, hogy Bécsbe és Pozsonyba kevesebb mint 2 óra alatt, Prágába pedig 3,5 óra alatt el lehet juttatni az utasokat.
Digitális megoldások a vasúti közlekedésben
Vitézy Dávid tervezi, hogy jövőre egy olyan applikáció fejlesztésére is sor kerül, amely integrálja a tömegközlekedési szolgáltatásokat, lehetővé téve az utasok számára, hogy egyszerűen tervezzenek utazásaik során. Az applikáció GPS-alapasú funkcióval is rendelkezik majd, amely figyeli az utasok útvonalát, és az utazás végeztével automatikusan levonja a megfelelő összeget a számlájukról.
