Magyar Péter: A Paksi Atomerőmű Leállítása és a Nukleáris Biztonság
Magyar Péter, a miniszterelnök, a Paksi Atomerőmű leállításával kapcsolatban elmondta, hogy az ütemterv szerint haladnak, és biztosította a közvéleményt, hogy ez nem jelent nukleáris kockázatot az országra. Kiemelte, hogy a Paksi Atomerőmű az ország áramtermelésének körülbelül negyven százalékát adja, és 1982 óta, az üzembe helyezése óta, soha nem volt szükség a leállítására. A tervek szerint a Duna vízszintje kedden vagy szerdán éri el azt a szintet, amikor le kell állítani az utolsó blokkot is.
A Paksi Atomerőmű jelenleg 940-965 megawattot termel. A legfrissebb hírek szerint azonban már pénteken este újabb csökkentés válhat szükségessé a vízszint csökkenése miatt. Az eddigi legrosszabb vízállásrekord 2018-ban volt a Dunán, és jelenleg 26 centiméterrel alatta állunk. Az előrejelzések nem tartalmaztak ilyen mértékű csökkenést, mivel a Duna vízgyűjtőjére nem érkezett elegendő csapadék. Jelenleg mínusz 144 centiméternél is alacsonyabb szinten várják a vízállást, és nincs jel a trend megfordulására. A teljes leállításra mínusz 133 centiméternél kerül sor.
Magyar Péter hangsúlyozta, hogy a blokkok leállítása után is folyamatosan üzemelnie kell a biztonsági hűtőrendszernek. Ezen felül, tizenhat nagy teljesítményű szivattyút rendeltek a vízügyi igazgatóságtól, melyek közül tizenkettő folyamatosan üzemel majd, míg négy készenlétben marad.
Összefogás és Energiagazdálkodás
A miniszterelnök felhívta a figyelmet a nemzeti összefogás fontosságára, kijelentve, hogy minden magyar állampolgárra és vállalkozóra szükség van a helyzet kezelésére. Az eddigi tapasztalatok alapján a nagyfogyasztók megértik a helyzetet és igyekeznek átütemezni energiaigényüket. Tóth Péter, a nemzetbiztonsági főtanácsadó, vezette a védelmi munkacsoport ülését, amelyen energiacégek és intézmények vezetői is részt vettek.
Magyar Péter elmondta, hogy elvárja mindenkitől, hogy tartózkodjanak a valótlan állításoktól és a félelemkeltéstől, különösen ilyen kritikus helyzetekben. Emellett rámutatott a szélenergia és a tárolókapacitások hiányára, amely az előző kormányzás felelőssége, és hangsúlyozta, hogy a kormány ülésén döntést hoztak új szélerőművek építéséről, amely összesen 4000 megawatt kapacitást jelent. A miniszterelnök megemlítette, hogy várhatóan óriási túljelentkezés várható ezeken az új projektekben.
Jelenlegi Energiapolitikai Kihívások
Nagy László, az erőmű műszaki vezérigazgató-helyettese, rendkívüli helyzetnek nevezte a jelenlévő vízhiányt, amelyre a statisztikákból sem lehetett számítani. A minimum vízszintnél a biztonsági hűtőrendszer működésének fenntartását folyamatosan ellenőrizniük kell, a teljesítménye pedig jelentősen alacsonyabb a normál működési szinthez képest.
Augusztusban és szeptemberben a Duna szintje jellemzően a legalacsonyabb, de Magyar Péter ígérete szerint, amint a helyzet javul, igyekeznek helyreállítani az áramtermelést.
Az RTL megkeresésére Magyar Péter kijelentette, hogy nem gondolja, hogy áramhiány lépne fel, hiszen a Mavir folyamatosan figyelni fogja az energia egyensúlyát. Elmondta, hogy ha a rendszerirányító a kereslet és kínálat alapján azt tapasztalja, hogy nem elegendő az áram, csökkenteniük kell a felhasználást. A legfontosabb, hogy megőrizzék az energiabiztonságot, és bár előfordulhatnak területi áramszünetek, ezek célja a rendszer védelme lesz.
A közelmúltban Magyar Péter megjegyezte, hogy a gazdaságot korábban érintett leállások most nem tervezettek, csupán rövid ideig tartó leállások várhatóak, ami fájdalmasan érintheti a költségvetést, mivel drága az importált áram. A becslések szerint a várható veszteség 50 milliárd forint.
Az energiapolitikai helyzet folyamatosan fejlődik, és a jövőbeli eseményeket figyelembe kell venni a stratégiai döntések meghozatala érdekében.
