Tanács Zoltán: Nem kell a gyerekemnek a buszmegállóban néznie a háborús uszítást
Magyarországnak évtizedek óta nem volt önálló tudományos és technológiai minisztériuma, a kutatás-fejlesztés és az innováció különböző kormányzati tárcákhoz tartozott. 2026-ban először fogja össze a tudományt és a technológiát egyetlen minisztérium, Tanács Zoltán miniszterrel az élén.
Az új tárcának örökölt problémákkal kell foglalkoznia: a kutatóhálózat jövőjével, a pályázati pénzek elosztásával, a korábbi állami szerződések átvilágításával és a magyar kutatás nemzetközi kapcsolatainak újjáépítésével.
Óriási eredmény a rendszerváltás
Mint állampolgár, feltétlenül örülök annak, hogy leváltottuk a 16 éve regnáló Orbán-rendszert. Az embereknek ma más a hangulatuk. Nincsenek óriásplakátok az utcán, nem kell a gyerekemnek a buszmegállóban néznie az iskola mellett a háborús uszítást. Ez megfizethetetlen.
Elkezdett működni a demokrácia, a demokratikus intézmények, nem mindenki egy irányba áll, és parancsra dolgozik gondolkodás nélkül, félelemmel a gyomrában. Vannak viták, ami egy normális országnak a velejárója.
Lassan indult, arra gondoltam, hogy 3-4 hónap lesz reálisan az átállás. Egy rettenetesen beállt rendszert kellett átvenni, ráadásul teljesen új kormányzati struktúrát hoztunk létre. 13 tárca helyett 16 jött létre, és olyan hatalmas területeket kellett önálló minisztériumba szervezni, mint az oktatás, az egészségügy vagy a szociális terület.
Átvilágítás és feljelentések
Az én tárcámnál is volt két kétszázmilliárdos nagyságrendű ügy, amiben eddig feljelentést tettünk, a Kréta–Poszeidón-vonal, illetve a Gondosóra program. Ha csak az autópálya-koncessziókat nézzük, az egy 23 ezer milliárd forintos tétel, ami egyértelműen az állam meglopására irányuló szerződés volt.
A múlt héten is a hatóságokhoz kellett fordulnunk. Feljelentést tettünk az e-ingatlanrendszer miatt. A 16 milliárd forintból fejlesztett rendszert korábban késznek nyilvánították, a kifizetések megtörténtek, miközben a mai napig csak a fele készült el. Felmerül a költségvetési csalás, a hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúja is.
A saját tárcánkra vonatkozó átvilágítási jelentést már megkaptam. Lesz egy hosszú vezetői workshopunk, ahol átnézzük, milyen ügyeknél kell esetleg még feljelentéseket tenni.
Űrszerződések és a HUNOR program
Informatikai témában a mai napig van körülbelül 200 milliárd forintnyi élő szolgáltatási szerződésünk a cégcsoporttal. Az előzménytárcáinkhoz köthető űrszerződések összértéke körülbelül 820-850 milliárd forint. 2040-ig szólnak ezek a szerződések.
A HUNOR önmagában egy nagyon jó kezdeményezés volt. Kapu Tibor űrutazása feltette ismét az űrkutatást a magyarok térképére. Több mint százezer diáknak tartott előadást, elvégzett több mint húsz értékes magyar kísérletet. A program hivatalosan ez év végével véget ér, dolgozunk azon, hogy körülbelül fél évvel meghosszabbítsuk.
A NER letarolta a gazdaságot
Őszintén, a NER letarolta a teljes magyar gazdaságot. Hogy az építőiparban kivel kellett dolgozni, az autópályát kivel lehetett koncesszióba adni, ahogy a dohányboltokat kiszervezték nagy láncolatokba. Szinte nem tudok olyan iparágat mondani, ahol nem ez történt.
Nálunk az volt a modell, hogy kiszemeltek egy lényegében érdemi háttér és szakmai tapasztalat nélküli céget, és ész nélkül teletömték állami pénzzel. A versenytársakat pedig vagy ellehetetlenítették, vagy ha kellett, még a hatóságokat is ráuszították és megfenyegették.
Kutatásfinanszírozás és az Élvonal program
A kutatásfinanszírozás több tételből áll, az egyik, amit szeretnénk növelni, az az NKFI Alap összege. Tudjuk, hogy elég rossz állapotban vettük át a költségvetést, hatalmas a hiány. A célunk, hogy évről évre tízmilliárdokkal növeljük az erre szánt összeget.
Krausz Ferenc úrral, aki egy Nobel-díjas, elismert kutatónk, több alkalommal leültünk. Az Élvonal programra sok évre előre odaígért a kormány 260 milliárd forintot, miközben a teljes NKFI Alap költése egy évben körülbelül 110-120 milliárd forint. Szeretnénk folytatni ezt a programot, és továbbra is idevonzani világhírű kutatókat.
Mesterséges intelligencia és digitalizáció
Szeretnénk megújítani a komplett digitális stratégiát, aminek az MI-stratégia is nagyon fontos komponense. Szeretnénk rövid idő alatt kialakítani egy olyan szuverén megoldást, amit a magyar állami közigazgatás biztonsággal tud használni.
A politikusok nem veszik elég komolyan a mesterséges intelligencia jelentette kihívásokat. Az lenne az ideális, ha egy nemzetközi mesterségesintelligencia-lassítás és -kontrollprogramban meg lehetne egyezni. Mi is ennek érdekében fogunk dolgozni.
