A Fidesz az uniós források azonnali, feltétel nélküli kifizetését követeli
A Fidesz–KDNP európai parlamenti delegációja csütörtöki közleményében azt követelte, hogy feltétel nélkül és azonnal fizessék ki Magyarországnak az uniós forrásokat. Deutsch Tamás delegációvezető a héten korábban is arról beszélt, hogy a teljes magyar kohéziós borítékot feltételek nélkül, azonnal ki kell fizetni.
A közlemény szerint „politikai okokból” zároltak 6,3 milliárd eurót, három operatív program 55 százalékát, és állításuk szerint „az Európai Bizottság és az Európai Parlamentnek a Tisza pártot is magába foglaló liberális többsége politikai zsaroló eszközökkel ezen források egy részét visszatartotta”. A közleményben szerepel az is, hogy a követelést a volt kormánypártok EP-frakciója, a Patrióták Európáért csoport is támogatja.
Teljes kifizetés még egyetlen tagállamnál sem történt
A felzárkóztatási pénzeket még egyetlen tagállamnak sem folyósították teljes egészében, Magyarországon kívül a többi 26 tagállam költségvetésének sem. Az Európai Bizottság összesítése szerint Észtország áll a legjobban, a rá eső rész 50,9 százalékának kifizetésével, míg az uniós átlag 28,4 százalék.
A felzárkóztatási támogatásoknál a már megvalósult fejlesztésekre adnak pénzt. Bizonyos előlegeket kiosztanak, de a tagállami kormányoknak kell előfinanszírozniuk a források túlnyomó részét. A kormányok a már megvalósult fejlesztések számláit küldik be az Európai Bizottságnak, és ezért cserébe érkeznek az eurók.
A zárolásról a tagállami kormányok döntöttek
A tagállami hatóságok az eurómilliárdokat nem összevontan, hanem egy-egy nagyobb cél köré csoportosított operatív programra bontva költik el. Ezek közül három program forrásainak 55-55 százalékát zárolták 2022 végén. A zárolás nem „az Európai Bizottság és az Európai Parlamentnek a Tisza pártot is magába foglaló liberális többsége” döntése nyomán történt, hanem európai bizottsági javaslatra a tagállami kormányokat képviselő Tanács határozott így. A Tanácsban 27-ből 25 tagállam szavazott igennel – köztük az olasz jobbközép-euroszkeptikus-szélsőjobboldali koalíciós kabinet –, csak az akkori magyar és a 2023-ban leváltott lengyel kormány nem.
Messze a kifizetési plafon
A három operatív programnál még messze van a 45 százalékos kifizetési plafon, amelybe a magyar kormány beleütközne a pénz lehívásánál. Az előző kormány is többször utalt arra, hogy emiatt még egy ideig nincs gond. Orbán Viktor 2024 őszén például arra hivatkozva bizonygatta, hogy nincs uniós pénzhiány, mert a nem zárolt rész ott van a „számlánkon”, csak arra vár, hogy a kiírt pályázatokat a magyar vállalkozók megvalósítsák, a költségvetés kifizesse, és azt utófinanszírozásban megkapják. Akkor még első-második helyről beszélt, ez azonban már akkor sem volt pontos, azóta pedig a magyar állam 20,8 százalékkal az utolsó előtti helyre csúszott vissza. Az előző kormány alatti előfinanszírozás hiánya miatt az uniós költségvetésen felüli helyreállítási alap megmentésénél is jelentős módosításra volt szükség, csak az eredeti terv negyedét tudják elszámolni.
Az Európai Bizottság naponta frissített adatai alapján a kifizetések még mindhárom operatív programban messze vannak a 45 százalékos plafontól: a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programnál 8,3 százalékot, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programnál 10,6 százalékot, az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programnál 22,8 százalékot fizettek ki.
A feltételek teljesítése és az értékelés menete
A 2022-es tanácsi döntés előtt az akkori magyar kormány hosszasan egyeztetett az Európai Bizottsággal a feltételekről. Ha mindet teljesítette volna, bármikor kérhetett volna értékelést az eljárásban. A 17 feltételből csak egynél tett így, bevallottan az összes elvárás teljesítése nélkül, az értékelésben nyilvánosan jelzett tucatnyi problémát pedig meg sem próbálta jogszabályjavaslattal javítani.
Az új kormány a szükséges jogszabályok elfogadása után a héten adta be az értesítést arról, hogy teljesítette a feltételeket. Innentől alapesetben egy hónapon belül érkezik az Európai Bizottság értékelése, majd újabb egy hónapon belül a tagállami kormányok döntése. Az Európai Parlamentnek ebben nincs közvetlen jogi szerepe.
