Bajban Budapest: A Kormánytól Függenek a Szakszervezetek és Karácsony Is
Budapest közelít ahhoz a kritikus ponthoz, amikor 40 milliárd forintos hiánnyal zárhatja az évet, ami komoly veszélybe sodorná a város működését. A szakszervezetek sztrájkbizottsága már hosszú ideje próbálja tárgyalásra bírni a kormányt és a főpolgármestert, Karácsony Gergelyt, de eddig eredménytelenül. A módszerek korlátozottak, a problémák viszont annál sürgetőbbek.
Karácsony Gergely azt állítja, hogy csupán a kormány segítsége tudja megoldani a város pénzügyi helyzetét, hiszen „vissza kellene adniuk a jogtalanul elvett pénzt”. A kormány válasza viszont határozott: „nincs pénz visszafizetés”, és a főpolgármesternek nyugodnia kell, mert a kormány „rengeteg beruházást” irányított Budapestre. De vajon hol tartanak a főváros pénzügyei?
Orbán Viktor miniszterelnök a közelmúltban kiemelte, hogy Budapest nem ment csődbe, hanem csődben van, és a főváros évek óta „trükkös megoldásokkal” próbálja elkerülni a költségvetési csődöt. Szerinte Budapest nem kapott kevesebbet, mint amennyit elvontak tőle, és a bíróság sem kérte a pénz visszafizetését. A miniszterelnök kijelentette, hogy a kormány 1000 milliárd forintnyi beruházást hozott Budapestnek, azonban a napi működési költségekhez ennek semmi köze.
Olyan ez, mintha megvonják egy család megélhetési költségeit, miközben drága projekteket valósítanak meg a ház körül, anélkül, hogy előzetes egyeztetés történt volna. A kormány a szolidaritási hozzájáruláson keresztül folyamatosan csökkenti Budapest költségvetését, idén már 90 milliárd forintot vonnak el a fővárostól. Karácsonyék elmondják, hogy nettó befizetői az államnak, hiszen állami támogatások címén 40 milliárd forintot kapnak, de 90-et elvesznek tőlük, így 50 milliárdos hátrányt szenvednek el.
Évek óta próbálja a fővárost vezetése elérni, hogy a bíróság érvénytelenítse a gyakorlatot, miszerint Budapest többet fizet be az államkincstárba, mint amit onnan kap. A Kúria nemrégiben nekik adott igazat a szolidaritási hozzájárulás ügyében, elutasítva a Magyar Államkincstár felülvizsgálatát, és kimondta, hogy a 2023-as hozzájárulás levonása jogszerűtlen volt.
Bár a jogi győzelem örömteli, ez most csak egy kis vigasz, mivel a kormány nem szándékozik visszafizetni a pénzt Budapestnek. A város kártérítési pert is indíthat, azonban ez akár évekig is elhúzódhat. A legnagyobb probléma viszont, hogy Budapestnek másfél hónapon belül zárnia kell a pénzügyi évet, és a főpolgármesterék bármilyen kormányzati beavatkozás nélkül 37 milliárdos mínusszal zárhatják 2025-öt.
Ha a város mínuszban zár, az törvénytelennek minősül, és a bankok automatikusan felmondhatják a folyószámlahitel-képességet. Ez a helyzet teljes anyagi instabilitásba sodorhatja Budapestet. A főpolgármester már elmondta, hogy ha nem változik a helyzet és tovább tartanak a levonások, 2026 elején nem tudják majd kifizetni dolgozóikat. A lehetséges megoldás, hogy a számlákat nem fizetik ki, ám ez sem segít a helyzeten.
Az utóbbi hetekben a szakszervezetek ismét aktivizálták a demonstrációs és sztrájkbizottságukat, és ultimátumot adtak Gulyás Gergelynek és Karácsony Gergelynek, hogy kezdjenek tárgyalásokat. Az ultimátum lejárt, de semmi nem változott. A szakszervezetek most fórumokat szerveznek, ahol tájékoztatják a munkavállalókat a kialakult helyzetről és jogi lehetőségeikről.
Karácsony Gergely elmondta: ha nem tudják rendezni a problémákat, bármikor készen áll arra, hogy találkozzon a kormányfővel, akár a Karmelitában is. Hiszen a lényeg nem a politika, hanem a város törvényes pénzügyi jogainak visszaállítása. A főpolgármester akciókkal próbálja felhívni a figyelmet Budapest egyre romló helyzetére, azonban a pénzügyi stabilitás helyreállítása továbbra is kérdéses.
Budapest lakói egyre inkább érezhetik a pénzügyi krízis hatásait, és a helyzet sürgős megoldást igényel. Ahogy a helyzet tovább romlik, úgy nő a bizonytalanság, és kérdés, mikor érkezik el az a pont, amikor a lakosok maguk is felfedezik a kormányzati elvonások következményeit.
