Mohák az űrben: Rekordok és jövőbeli lehetőségek
Egy úttörő kísérlet eredményeként a kutatók már a jövőt tervezgetik, ahol a mohák segítségével akár az űrben is új talajt hozhatunk létre, vagy oxigént termelhetünk. Felmerülhet a kérdés, bizonyos, hogy a Physcomitrella patens nevű mohafaj spórái meglepő módon megőrizték szaporodóképességüket, miután kilenc hónapot töltöttek a Nemzetközi Űrállomás (ISS) külső falán.
Régóta tudjuk, hogy a mohák képesek túlélni a legextrémebb körülmények között, és gyakran ők az elsők, akik megtelepednek az életre alkalmatlan területeken. Ezért is merült fel a gondolat, hogy az űrviszonyok között is érdemes megvizsgálni a mohák képességeit.
Fudzsita Tomomicsi, a Hokkaidó Egyetem kutatója és csapata a Földön kezdte a munkát, ahol kiválasztották a legellenállóbb mohastruktúrákat. Az általuk tesztelt sporangium nevű struktúra bizonyult a legjobbnak, mivel a spórák képesek voltak megőrizni csírázási képességüket, még a nagy energiájú UV-sugárzás, vákuum, illetve mélyhűtés hatására is. Ezek a tényezők lényegesek az űrbeli túlélés szempontjából.
A kutatócsoport a Cygnus NG-17 űrszondával küldte el a spórákat a Nemzetközi Űrállomásra, ahol azt különböző szűrőkkel ellátott mintatartókban rögzítették. Kilenc hónap múlva a mintákat visszahozva megdöbbentő eredményeket tapasztaltak: a spórák többsége magas csírázási arányt mutatott. Azok, amelyek teljes mértékben ki voltak téve az űrbeli UV-sugárzásnak, 86%-os csírázási arányt értek el, míg a földi minták 97%-ot.
Mindezek ellenére a kutatók klorofillszegényedést észleltek az űrben lévő mintákban. Fudzsita hangsúlyozta, hogy az eredmények önmagukért beszélnek: „Ha ezek a spórák képesek elviselni a hosszú távú expozíciót a bolygók közötti utazás során, és sikeresen újraélednek rehidratáció és felmelegedés hatására, akkor egy napon hozzájárulhatnak a Földön kívüli ökoszisztémák létrehozásához.”
Fontos megjegyezni, hogy a kutatás kifejezetten az űrben való túlélésre összpontosított. A kérdés persze nyitva marad: „A moha képes-e csírázni és növekedni különböző földönkívüli körülmények között, mint például különféle gravitációs szintek, légköri összetételek és sugárzási szintek?” – zárta nyilatkozatát Fudzsita.
