2035-re a felére kellene csökkentenünk a szén-dioxid-kibocsátást az 1,7 fokos felmelegedéshez
A párizsi megállapodásban rögzített 1,5 °C-os felmelegedési határ továbbra is a legfontosabb tényező az éghajlatváltozás legsúlyosabb következményeinek elkerülésében, de biztos, hogy ezt meg fogjuk haladni. Ahhoz, hogy a 2070-es évekre a teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátás nullára csökkenjen, és jelentős eredményt érjünk el a globális felmelegedés visszaszorításában, 2030-ig nagyjából 20 százalékkal, 2035-ig pedig a jelenlegi felére kellene csökkentenünk a fosszilis eredetű szén-dioxid-kibocsátásunkat.
Így lenne esély arra, hogy a század végére csak 1,7 fokig emelkedjen a felmelegedés, és visszatérjünk a célul kitűzött 1,5 fok alá – derül ki a Climate Analytics friss jelentéséből. A klímajelentés megjelenését az ENSZ éves klímacsúcsára, az idén a törökországi Antalyában tartott COP31-re időzítették.
A konferencián az ENSZ meteorológiai ügynöksége arról számolt be, hogy a Föld rendszereiben egyre gyorsuló ütemben halmozódik fel a hő, 2026 pedig minden jel szerint a valaha mért négy legmelegebb év közé fog tartozni. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerint világszerte a 2026 január és szeptember közötti átlagos felszíni hőmérséklet körülbelül 1,47 °C-kal haladta meg az iparosodás előtti átlagot. Az óceán elnyeli az üvegházhatású gázok által visszatartott többlethő 90 százalékát, és 2026 várhatóan a tizedik egymást követő olyan év lesz, amelyben megdől az óceán hőmérsékleti rekordja.
„Beléptünk az éghajlati szélsőségek új korszakába – mondta António Guterres, az ENSZ főtitkára a klímacsúcson. – Egy rendkívül erős El Niño-hatás jelenik meg az ember által okozott éghajlatváltozás miatt már így is túlmelegedett bolygón. Az éghajlati rekordok folyamatosan dőlnek meg, az emberi áldozatok száma folyamatosan emelkedik. És azok szenvednek elsőként és a leginkább, akik a legkevésbé felelősek ezért.”
A Climate Analytics jelentése szerint azonban, ha a kormányok gyors ütemben vezetik ki a fosszilis energiát, és drasztikusan csökkentik a metánkibocsátást, még elérhető a „csak” 1,7 fokos hőmérsékleti emelkedés. Ehhez viszont sürgős lépésekre van szükség: 2035-ig a felére kellene csökkenteni a fosszilis tüzelőanyagok használatát, és megújulókra kellene kiváltani őket nemcsak az iparban, de az elektromosáram-termelésben, a közlekedésben és az épületek energiafelhasználásában is.
