Dollárszázmilliárdok eltűnése a tőzsdei szoftverapokalipszis következtében
A közelmúlt eseményei jól tükrözik, mennyire kiszolgáltatott a tőzsde a technológiai változásoknak. Nemrégiben az Anthropic nevű mesterséges intelligenciával foglalkozó startup bejelentett egy új MI-eszközt, amely jogászoknak segít a szerződések ellenőrzésében. Ezt követően a befektetők pánikszerűen kezdtek eladni a részvényeikből, ami két nap alatt 550 milliárd dollárnyi érték vesztésével járt a Nasdaq tőzsdén. A Bloomberg hírei szerint a fontosabb techvállalatok összesen közel ezermilliárd dollárral csökkentették értéküket az elmúlt hét során.
A befektetők különösen a szoftverszolgáltatásokat nyújtó cégek részvényeit kezdték el árulni, mivel úgy vélik, hogy a mesterséges intelligencia, mint amivel az Anthropic is foglalkozik, hosszú távon alááshatja ezen vállalatok üzleti modelljét. Az ilyen jelenséget, mely a szoftver-társadalom felfordulását idézi elő, már elnevezték SaaSpocalypse-nak. A szoftvercégek szerint azonban a pánik teljesen indokolatlan, a befektetők félelme viszont jól mutatja, hogy a drámai technológiai fejlődés milyen mélyen befolyásolhatja a jövő üzleti világát.
A szoftverek jövője az MI korában
De miért alakult ki ennyire intenzív félelem a szoftvercégek iránt? A pánik a szoftverszolgáltatások oldaláról indult, hiszen sokan nap mint nap használnak különböző programokat, legyen szó üzletviteli folyamatok kezeléséről, adatelemzésről vagy képszerkesztésről. Az ilyen szoftverek mögött álló üzleti modellek rendszerint havi vagy éves előfizetésekre építenek, a fejlesztők pedig folyamatos karbantartást és frissítést nyújtanak a felhasználóknak.
Ha azonban egy mesterséges intelligenciával támogatott program képes ugyanazt a feladatot elvégezni, mint egy szakképzett dolgozó, az kihatással van a munkahelyekre is. Az MI által nyújtott olcsóbb megoldások miatt a cégek várhatóan lemondanak a hagyományos szoftverekről, ami nemcsak a szoftverfejlesztő cégek bevételeit csökkenti, hanem az egész iparág működését is fenyegeti.
Az eladási hullám következményei
A Nasdaq tőzsdén tapasztalt visszaesés különösen aggasztó, hiszen a Thomson Reuters, a Westlaw jogi adatbázis üzemeltetője 18%-os csökkenést könyvelhetett el. Ezen kívül a brit RelX és a holland Wolters Kluwer részvényárfolyama is jelentős visszaesést szenvedett el, 14 és 13%-kal. A pánik hatása hamar kiterjedt más szoftvercégekre is, köztük a Tata Consulting és az Infosys, amelyek szintén 7-7%-os esést könyvelhettek el. Ez a jelenség nemcsak a Wall Streetet érinti, hanem globális szinten is érezhető.
Felmerül a kérdés, hogy fennáll-e az a jogszerű félelem, hogy a mesterséges intelligencia a szoftveripar végét jelenti. Az eladási hullámnak nem mindig racionális alapja van, és sok szakértő arra figyelmeztet, hogy az MI nem helyettesíti, hanem kiegészíti a már létező szoftvermegoldásokat. Az Nvidia vezetője, Jensen Huang kijelentette, hogy az MI-eszközök nem az adott szoftverek leváltását, hanem azok működésének fokozását szolgálják.
Christian Klein, az SAP vezérigazgatója szintén úgy véli, hogy a pánik alaptalan, hiszen vállalatuk dolgozik azon, hogy integrálja az MI-t a meglévő szolgáltatásokba. Ez a helyzet sok érdekes kérdést vet fel arról, hogyan alakíthatja át a mesterséges intelligencia a gazdasági környezetet, és hogy kik lesznek a nyertesek és vesztesek a jövőben az iparág átalakulásával.
