Az építőipar válsága: Tenni kellene, de ki fogja?
Több tízmilliárd forint eltűnéséről beszélünk az építőiparban, és a nemzeti elit, a NER, mintha egyáltalán nem érezné a hatásokat. A legnagyobb cégek árbevétele még mindig gyarapodik, ám ez csupán a kormány közeli érdekeltségek növekedésének eredménye. Ironikus, hogy éppen azok, akik a legnagyobb profitot termelik, maradnak a legtávolabb a problémáktól.
Az építőipar aranykora lejárt
A hazai építőipar hozzájárulása a gazdasághoz az utóbbi években folyamatosan nőtt. Mostanra azonban észlelni lehetett a visszaesést. Az árak emelkedése vonta magával a termelési értékek növekedését, de ez a növekedés csalóka, mivel a mennyiségi teljesítmény csökkenése világosan mutatja az átalakuló helyzetet. Az állami tenderekből élő cégek nem tudtak valódi fejlődést produkálni, a megszokott osztogatások pedig elapadtak, és a kereslet is drasztikusan csökkent.
A NER dominanciája
A NER-es cégek súlya az építőiparban továbbra is emelkedik, egyre nagyobb részesedést képviselve a piacon. Az elérhető adatok szerint a legnagyobb 15 állami háttérrel rendelkező vállalat összességében a piaci bevételek közel egyharmadát adja, míg a profitból bő 36%-kal részesednek. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a piaci mechanizmusok helyett a politikai kapcsolatok határozzák meg, ki éri el a sikereket.
A valóság a Fences mögött
A háttérben zajló folyamatok azt mutatják, hogy a NER-es cégek a valódi építőipari munkák helyett az állami megrendelésekből gazdagodnak. A rendszerváltás óta eltelt évek tapasztalataiból világossá válik, hogy a mai helyzet nemcsak a gazdasági válság következménye, hanem a döntéshozatal és a tőke elosztásának mélyen gyökerező problémái is. Az alkalmazottak kifizetett összege csökkent, mivel a cégek alvállalkozókra bízzák a tényleges munkát, így a profit jelentős része nem a valós teljesítményből származik.
Ki áll a következő átalakulás mögött?
Ahogy a gazdasági helyzet romlik, úgy a politikai háttérhatalom szerepe egyre inkább kibővül. Hiszen míg a felszínen a statisztikák jónak tűnnek, a valóságban a mélyebb struktúrák éppen azok, amelyek a legfőbb problémákat okozzák. A politika világában navigáló cégek egyre inkább elmozdulnak az építőipar tényleges megújulása felé, amit az uniós támogatások csökkenése csak fokozottan súlyosbít.
A jövő kockázatai
A jelenlegi folyamatok komoly figyelmet követelnek. Ha a NER-es cégek nem érzik meg a piaci visszaesést, azaz a versenyt képesek manipulálni, akkor a jövő állapotai egyre inkább kiszámíthatatlanok lehetnek. Az építőipar fenntartása nem csupán gazdasági, hanem társadalmi kérdés is, hiszen a valós piaci feltételek figyelmen kívül hagyása csak további feszültségeket szül.
Forrás: telex.hu/g7/2025/09/22/epitoipar-ner-nyereseg-unios-tamogatasok
