A tej ára és a sajátmárkás termékek valósága
Lázár János építési és közlekedési miniszter a közelmúltban, battonyai lakossági fórumán felvetette a kérdést, amely régóta foglalkoztatja a közvéleményt: hogyan alakul át a termelői ár a bolti árrá, és miért drágul ennyire a tej. A miniszter megfogalmazása szerint fontos megvizsgálni, hol megy el a pénz a termelő és a bolt között, hogy megértsük, miként alakul ki a 140 forintos tejből a 400 forintos ár a boltok polcain.
Ez a jelenség nem újkeletű; Orbán Viktor már egy éve hasonló kérdést fogalmazott meg, amikor arra kívánt rávilágítani, hogy miért olyan magas a tej ára, ha a termelői eladás sokkal alacsonyabb. A kormány eddig nem adott érdemi választ a lakosságot foglalkoztató kérdésre, holott az Agrárminisztérium, a Gazdasági Versenyhivatal, a NAV és más hivatalok adatai az elérhetőségükben állnak. Ráadásul a kormány saját felméréseket is végezhet, valamint információkat kérhet az ellátási lánc nem állami szereplőitől.
Lázár János a külföldi tulajdonú boltláncok kiszorításáról beszélt, amely kezdeményezés már több mint egy évtizede napirenden van, ám eddig nem hozott eredményeket. A PÁIR (Piaci Árinformációs Rendszer) legfrissebb adatai alapján a 1,5%-os UHT-tejek bruttó fogyasztói ára 303 és 413 forint között mozog, míg a 2,8%-os tej esetében az ár 327 és 437 forint között alakul, a variációk a saját márkás és gyártói márkás termékek között különböznek.
A boltok nyeresége és az árstop
A 303 forintos, saját márkás 1,5%-os tej áfa nélküli nettó ára 289 forint, a beszerzési ára pedig 259 forint, tehát a boltok átlagos haszna literenként körülbelül 30 forint. Ezzel szemben a gyártói márkás tejek esetében a bolti haszon 152 forintra nő a 1,5%-os tejnél, míg a 2,8%-osnál 135 forinthoz jut el. Az árrésstop-rendelet 2025 márciusa óta van érvényben, de csupán az évi egymilliárd forintnál nagyobb bevételű láncokra vonatkozik, így a magyar tulajdonú franchise-hálózatokat, mint a Coop, CBA vagy Reál, lényegében kiemeli azon kötelezettségek alól.
Ez a megoldás gyakorlatilag csak a külföldi láncok, mint az Aldi, Auchan, Lidl, Penny, Spar és Tesco számára van érvényben. A törvénymódosítás azt eredményezi, hogy a boltok túlnyomó része, ahol a tej árrése legfeljebb 10%-kal szabályozott, pontosan azok, amelyeket a miniszter szeretne eltávolítani a piacról. Érdekes módon a saját márkás termékek általában elérik a 10%-os hasznot, míg a gyártói márkások esetében ezt nem lehet mindig biztosítani, de a különbséget befolyásolják azok az adatok is, amelyek nem árrésstoppos üzletekből származnak.
A termelés és kereskedelem költségei
Ha feltételezzük, hogy a bolti ár egy külföldi láncban 400 forint, akkor a haszon alakulása az alábbiak szerint néz ki: az 5%-os áfa 19 forintot jelent, tehát a nettó fogyasztói ár 381 forint. A bolt haszonmargója legfeljebb 10%, tehát 35 forint, így a beszerzési ár 346 forintra rúg. Ha a termelő nettó 140 forintért adja át a tejet, akkor a közti 206 forint a feldolgozás, csomagolás, szállítás és tárolás költségeit takarja.
Fontos hangsúlyozni, hogy a 206 forintból számos egyéb költség verődik fel, az alapanyag-beszerzéstől kezdve a bérek, adók és energiaköltségek révén dolgozna ki a termelő és a bolt is. A bolt 35 forintos árrése mellett jelentős kiadások is állnak, amelyek befolyásolják az árképzést.
A gazdasági környezet hatása a fogyasztói árakra
A kiskereskedelem az energiaköltségek és a különadó terhe alatt áll, amelyek közvetlenül hozzájárulnak a vásárlói árak emelkedéséhez. A megnövekedett útdíjak a szállítás költségeit is bezárják, míg a csomagolás költségei az EPR-rendszer következményeként növekedtek. A minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése lehetőséget biztosít a munkáltatóknak, ám a gazdaság termelékenységének nem büszkélkedik előnyös mutatókkal.
Ha további tejtermékekről, mint például sajt, joghurt vagy vaj készül, az áfa 18%, így ezeknél a termékeknél a bolti ár 400 forintnál 61 forint áfa terhelést jelent. Az állami bevételek aránya tehát ezekben az árucikkekben is növekszik.
Összességében a kormányzati intézkedések sajátos hatással vannak a piaci viszonyokra, a mesterségesen alacsony árak és az árrésstop révén éppen azokat a szereplőket igyekszik megszüntetni, akik a legkevésbé manipulálhatók a profitkapitalizmus keretein belül. Változatlanul nehéz helyzetben állnak a piaci szereplők, és ezen szempontok mentén további mélyebb elemzésre van szükség az élelmiszerárak alakulásának megértéséhez.
