Nagy Márton: Az uniós pénzek hiánya nem vált hátrányossá Magyarország számára
A héten tovább folytatódnak Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter éves parlamenti meghallgatásai. December elsején az Országgyűlés költségvetési bizottsága előtt számolt be a magyar államháztartás jelenlegi helyzetéről. Az előző heti gazdasági bizottsági meghallgatás során már bemutatott adatokat osztotta meg, említve a német gazdaságra gyakorolt függőséget, az orosz–ukrán háború következményeit és a jegybank szigorú monetáris politikáját.
Az államadósság stagnálása a jövő évben
Nagy Márton kiemelte, hogy a kormány feladata a gazdasági egyensúly fenntartása a háború és a német recesszió közepette, amelyek mindkettő hatással vannak a magyar iparra és a hazai beruházásokra. Az anticiklikus fiskális politika keretein belül a kormány az ösztönzést a bérek növelésével próbálja megvalósítani. A miniszter úgy véli, hogy a fogyasztás növelése is hozzájárul a növekedéshez, amely 2 százalékponttal emelheti azt.
„Ilyen gazdasági környezetben a költségvetési hiány csökkentése szinte lehetetlen” – hangoztatta. A költségvetési hiányszámokat felfelé revideálták, és a miniszter szerint a magasabb hiány a kormány gazdaságpolitikájának következménye. Az idei és jövő évi államadósság stagnálására számít, remélve, hogy a gazdasági növekedés segíti ezt az alakulást.
Az előrejelzési problémák nem csak az NGM-t érintik
A meghallgatás során Nagy Márton reagált arra, hogy az elmúlt években gyakran változtak a gazdasági célszámok, és nemcsak a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) nem tudta pontosan előrejelezni a növekedést, hanem a piaci elemzők sem. A miniszter rámutatott, hogy a 2025-ös költségvetést 3,5%-os GDP-növekedéssel tervezték, míg az elemzők 3,3%-os növekedésre számítottak, így a piaci szereplők sem tudták megjósolni a pontos számokat.
A jelenlegi várakozások szerint a 2026-os költségvetés már csupán 0,5%-os növekedést mutathat, míg az Erste elemzői 0,2%-ra teszik azt. Ebből következik, hogy a GDP-növekedés már rég negatív értékű lenne, ha nem lett volna a költségvetés ösztönző politikája.
A költségvetési politikai alapelvek
Nagy Márton említette a Moody’s hitelminősítő döntését is, amely nem módosította Magyarország besorolását. Rámutatott, hogy míg Románia költségvetése súlyos bajban van, Magyarország költségvetési egyenlege érdemi szempontból a középmezőnyhöz tartozik. Az idei és jövő évi költségvetési politikai alapelvei között szerepel, hogy nem növekedhet a költségvetési hiány, az államadósság fenntartható pályán tartása elengedhetetlen, és a kormány mozgásterét is figyelembe kell venni.
Bankadó és a gazdasági stratégiák
A miniszter a bankadóról is szólt, amelyből a kormány jövőre plusz 180 milliárd forintot tervez beszerezni. A célja, hogy a megszerzett összeget a termelő cégek felé csatornázzák át, adócsökkentések és a Demján Sándor Program keretein belül. Kiemelte, hogy a bankok jövedelmezősége lehetővé teszi az extraprofitadó duplázását is.
A költségvetési bizottság tagjai másfél órán keresztül kérdezték a minisztert a magyar gazdaság helyzetéről. Nagy Márton hangsúlyozta, hogy Magyarország kis ország, és nem tud pusztán a belső piacra építeni. Az ország gazdasági növekedésének elősegítése érdekében szükséges az export szerepének folyamatos erősítése, a német kitettség csökkentése mellett a keleti nyitásra is hangsúlyt kell fektetni.
Uniós pénzek és a jövő
A miniszter elmondása szerint az uniós pénzek hiánya nem jelent hátrányt, azonban 2026 végén fogják elérni azok kifizetésének maximális kereteit a KEHOP és a GINOP programok esetében. Továbbá beszélt a devizacsere-megállapodásról is, kiemelve, hogy ha a költségvetés vagy a forintárfolyam ellen támadás érné az országot, a védőpajzs működésbe lépne.
Nagy Márton zárásként megjegyezte, hogy életveszélyes lenne a nyugdíjrendszerhez hozzányúlni, mivel a mostani rendszer biztosítja a kifizetések folyamatos fenntartását. A válaszadás végén pedig megerősítette, hogy a tervezett gazdaságpolitikai irányvonalak mellett a választások megnyerésére is számítanak.
