A reptéri gyorsvasút koncessziós terve – Lényeges kérdések a háttérben
A kormány legfrissebb bejelentése szerint a budapesti reptéri gyorsvasút fejlesztését magánkézbe adják. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy a koncessziós projekt keretein belül 2026 januárjában tendert írnak ki a vonal építésére. A fejlesztés célja, hogy a ferihegyi gyorsvasút 26 kilométeres szakasza össze tudja kapcsolni a reptért a Nyugati pályaudvarral.
A beruházás jellemzői között kiemelték, hogy:
- Az állami támogatás nem szükséges, a koncesszor saját forrásaiból finanszíroz.
- A vonal hat év alatt készül el.
- A vonatok 19 perc alatt teszik meg az utat.
- 5-10 percenként közlekednek majd a járatok.
- Három-négyezer forintos jegyárral számolnak, napi 33 ezer utasra tervezve.
A gyorsvasút tervezett vonala körüli további részletek egyelőre nem nyilvánosak, így a szakma számos kérdést fogalmazott meg a kormányinformációk kapcsán. Kérdések merülnek fel a megvalósíthatósági tanulmányok, a műszaki paraméterek és a gazdasági aspektusok terén is. A szakemberek attól is tartanak, hogy a projetk időkerete nem elegendő a részletes tervezéshez és az állami források beépítéséhez.
Kérdések a jövőről
Talán a legfontosabb kérdés, hogy miként kapcsolódik az új fejlesztés a korábbi vasúti stratégiákhoz, beleértve Budapest Vasúti Koncepcióját is. A Nyugati pályaudvar fogadja a tervezett frekventált járatokat, de nem világos, hogy a pályaudvar kapacitásait ez hogyan befolyásolja. Az érintett felek arra is kíváncsiak, hogy a pálya használati díjakat be kell fizetni, és kié lesz az új pálya.
Az eddig ismert információk alapján nem világos, hogy milyen vonatok fognak közlekedni a gyorsvasúton, és hogy ezek a meglévő vasjárművek lesznek-e, vagy újakat kell beszerezni. A jegyeladási rendszer integrációjaként pedig a jegyárképzés módja is kulcskérdés. Az iparági szakemberek úgy látják, hogy a tervek kidolgozása elengedhetetlen a zökkenőmentes működéshez.
Lehetséges résztvevők és kockázatok
Hamarosan kiderülhet, hogy milyen cégek pályáznak a koncesszióra. A Vinci-csoport, a Budapest Airport egyik társtulajdonosa, a legesélyesebbnek tűnik, de Mészáros Lőrinc V-Híd építőipari érdekeltsége is betámadhat. A múltbeli tapasztalatok, mint a Budapest–Belgrád-vasútvonal, csökkentették a kínai résztvevők esélyeit, míg az osztrák cégekkel feszültségek alakultak ki.
Az állam szempontjából a magánberuházás előnye az, hogy elkerüli a nagyobb tőke azonnali kiadásaival járó költségeket. Viszont kérdéseket vethet fel, hogy a privát befektetők milyen mértékű nyereséggel fognak járni. A tapasztalatok szerint, ha a magánoldalon a kedvezményezett politikai kapcsolatok révén szerzi meg a projektet, az a közérdeket súlyosan sértheti.
A projekt jövője
A reptéri gyorsvasút beilleszkedése a teljes magyar vasúti hálózatba elengedhetetlen, hiszen ezáltal a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér még több városból válhat elérhetővé. A projekt külföldi példák tükrében, mint például a prágai reptéri vasút fejlesztése, arra utal, hogy a nemzetközi tapasztalatok is jelentőségekkel bírnak. Az új pályaszakasz kiépítése során arra kell figyelni, hogy a magyar állam rendelkezik vasútépítési tapasztalattal, s a projekt kivitelezésének során a szükséges szabályozások módosítására is sor kerülhet.
A reptéri gyorsvasútról szóló tervek már támaszkodnak a meglévő magyar vasúti infrastruktúrára, amely lehetővé tenné, hogy a projekt ne csak a budapesti, hanem az országhatárokon túlról érkező utasokat is szolgálja.
