A nagyvárosoktól való távolság és a lakosság elhelyezkedése
Az ingatlanpiac alakulásának újtípusú mutatói figyelhetők meg, mivel a nagyvárosoktól számított 25-30 kilométeres távolság egyre inkább a lakossági költözések új határvonalává válik. Az Ingatlan.com friss elemzése szerint, amely a 2026. január 1-jén mért hivatalos népességi adatokra épül, ezen a zónán belül, 2025-ben a kisebb települések lakossága összesen 3100-3350 fővel nőtt. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy a legkisebb települések népességnövelő potenciálja meredeken csökken.
Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője hangsúlyozta, hogy ez a 25-30 kilométeres zóna egyike a magyar ingatlanpiac legfontosabb motorjainak. A közlekedési aspektusok miatt a vásárlók számára ez a távolság még elviselhető kompromisszumnak számít, ugyanakkor az adott községekben a lakóingatlanok ára jelentősen kedvezőbb, mint a nagyvárosokban. Ezeken a településeken az ingatlanárak 30-80 százalékkal alacsonyabbak lehetnek, ami milliós vagy akár tízmilliós nagyságrendű megtakarítást jelent a költöző családok számára.
Az agglomerációs települések népességnövekedése
Az adatok alapján a lakosságszám növekedésének éllovasa a budapesti agglomerációhoz közeli települések, mint például Biatorbágy, Göd, Gárdony és Velence. Érdekes megjegyezni, hogy bár utóbbi települések Budapesttől való távolsága meghaladja a 30 kilométert, azonban Székesfehérvár közelsége mégis kedvező lakhatási lehetőségeket biztosít.
Balogh hozzátette, hogy Pest vármegyében a népességszám folyamatosan nő, 2025 januárjára több mint 3139 fővel bővült, főként a kiköltözések révén. Ezzel szemben a budapesti kerületek és megyei jogú városok lakószáma csökken, amit a főváros drágulása és a költözési trendek egyértelműen alátámasztanak.
A fővárosi kerületek ellentmondásos fejlődése
Érdekes módon, három budapesti kerület, a XIII., VI. és I. kerület mégis a legnagyobb növekedést mutató települések közé került. A XIII. kerület esetében az új építésű projektek tömeges átadása, míg a VI. kerületben az Airbnb-szabályozás és a rövid távú lakáskiadások szigorítása jelentős hatással volt a lakosságszám emelkedésére. Azonban összességében Budapest lakossága tavaly is csökkent, ami megerősíti azt a trendet, miszerint a város drágulása miatt egyre többen keresnek új lakhatási lehetőségeket a főváros határain túl.
