A milliárdos osztalék és az adóelkerülés árnyékában
Február elején a Szegedi Törvényszék jogerős ítéletet hozott egy évek óta húzódó üggyel kapcsolatban, amely figyelembe veszi a jogszabályok kiskapuit és azok kihasználását. Az ügyben három cégvezetőt, köztük K. Ferenc magyar milliárdost, köteleztek több tízmillió forint bírság megfizetésére, mivel ők milliárdos osztalékot fizettek ki, de az után nem teljesítettek adófizetési kötelezettséget. K. Ferenc, akinek lakcíme az Egyesült Arab Emírségekben volt bejegyezve, valójában Magyarországon élt, és ezzel a trükkel próbálta elkerülni a rá eső adót.
Az adóoptimalizálás taktikája
Az ügyletek alapját képező jogi csavarás során K. Ferenc 2020 környékén alakította meg érdekeltségeit, köztük a Kerekes Kft.-t, amely a régió egyik legjelentősebb kereskedelmi cége volt. Azt követően, hogy az emírségekbeli lakcím némi jogi manőverezéssel létrejött, a milliárdokat kifizető vállalatok a megállapodás szerint elkerülhették a Magyarországon történő adófizetést.
Az adócsalás nyomában
A problémát az okozta, hogy K. Ferenc életvitelszerűen nem távozott Magyarország területéről, így a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) gyanút fogott, és végül megindította az eljárást a vállalkozó ellen. A történet különlegessége abban áll, hogy a cégek, amelyek a milliárdos osztalékot kifizették, szintén megbírságolásra kerültek, mivel nem ismerték fel, hogy tulajdonosuk az adófizetési kötelezettség elkerülésére törekedett.
Tágabb kontextus
A bíróság ítéletében az indoklás arra is kitér, hogy a vállalatok vezetősége nemcsak K. Ferenc irányítása alatt állt, hanem felelősséggel tartozik az adófizetési kötelezettségek betartásáért is. Így, miközben a NAV a már be nem fizetett adó összegét követelte K. Ferenctől, a vállalatok összesen 83 millió forintos büntetést fognak kénytelenek megfizetni, miután a Kúria korábban visszadobta az ügyet, de a törvényszék másodszor is igazat adott a hatóságnak.
Tanulságok
A mostani ítélet nemcsak K. Ferenc esetéről ad bizonyítékot, hanem egy globális problémára is rávilágít, miszerint az adószabályok kiskapuit sokan igyekeznek kihasználni. Az adóhatóságoknak és a bíróságoknak is fel kell készülniük hasonló esetekre, és biztosítania kell, hogy a törvény adta keretek között mindenki a saját terhét viselje, hogy ne csorbuljon az adózás igazságos alapelve.
