Az idősek és fiatalok munkahelyi helyzetének ellentmondásai Magyarországon
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint a 15–24 éves fiatalok foglalkoztatási rátája csökkent, 2022 november és 2023 január között 25,1%-ra esett vissza. Ezzel szemben az előző évben ez a mutató még 26,4%-on állt. A legkisebb korosztály számára elérhető munkalehetőségek kedvezőtlenebbül változnak, mint az idősebb generációk esetében.
Az adatok részletezve: a pályakezdők körében tapasztalt 1,3%-os csökkenés során a 25–54 évesek foglalkoztatási rátája csupán 0,9%-kal csökkent, míg az 55–74 évesek esetében a munkaerőpiac helyzete megfordult, 1,7%-os növekedést mutatva. Ez a tendencia egyértelműen arra utal, hogy a fiatalabb munkavállalók elhelyezkedési esélyei folyamatosan romlanak, különösen a legidősebb korosztályokhoz képest.
Miért figyelmet érdemlő ez a jelenség? A „sebhelyhatás” fogalma világít rá a problémára, amely azt jelenti, hogy a fiatal pályakezdők válságos időszakokban nehezen találják meg a számukra ideális munkát, és emiatt később is hátrányos helyzetbe kerülnek, ami a fizetésüket és munkahelyük minőségét illeti. A legfrissebb kutatások szerint ez a jelenség akár évtizedeken át is kihat a fiatal munkavállalók jövedelmi lehetőségeire.
A múltból fakadó adatok összefüggésében megfigyelhető, hogy a nyolcvanas évek végén és a kilencvenes évek elején született Y generáció tagjai a 2008-as válság idején léptek be a munkaerőpiacra, míg a Z generáció képviselői már a 2010-es évek közepén kezdtek, amikor kedvezőbb gazdasági feltételekkel találkoztak. Ez a differencia magyarázza azt is, hogy míg az Y generáció a munkát kiváltságként, a Z generáció lehetőségként tekinti.
Számottevő említésre méltó, hogy a gazdasági nehézségek idején belépő fiatalok fizetése akár tíz éven keresztül is alacsonyan tartható a munkakeresési nehézségek miatt. Ráadásul a fiatalok a munkaerőpiaci problémákra fokozottan érzékenyek, ahogy a koronavírus-járvány is egyértelműen demonstrálta ezen a téren Magyarországon.
A mesterséges intelligencia munkaerőpiaci térnyerésével összefüggésben felmerül az a kérdés is, hogy a leginkább kezdő szintű pozíciókat érinti. Azonban a jelenlegi gazdasági körülmények között nehezen különíthető el az MI fejlődése és a gazdasági visszaesés, amely a magyar informatikai szektor stagnálásában is megmutatkozik.
A jövő tekintetében a munkakínálat szűkösödése és a csökkenő születések száma előrehozott következményekkel jár. A fiatal munkavállalók potenciális csoportjai már most is érzékelik e problémák hasi hatását, miközben a társadalom öregedése és a fiatal népesség csökkenése még inkább felnagyítja a helyzet súlyosságát.
