Az aszály hatásai évekig sújthatják a gazdaságot
Az aszály gazdasági következményei nem érnek véget akkor, amikor újra esni kezd az eső: a veszteségek éveken át halmozódhatnak, így az európai aszályok tényleges gazdasági költsége jóval nagyobb lehet a korábban becsültnél.
Egy új tanulmány szerint az aszályok negatív hatásait eddig sokszorosan alábecsülték. Ennek egyik oka, hogy a gazdasági hatásokat gyakran csak az aszály időszakára, például egyetlen nyárra számították ki. A kutatás szerint a károk jóval tovább tartanak, és a veszteségek a következő években is halmozódnak.
Az aszály az egy főre jutó GDP növekedését azonnal visszaveti, a legnagyobb veszteségek azonban a következő hat évben jelentkezhetnek, összességében mintegy egy százalékpontnyi növekedés elmaradását okozva. A veszteségekhez hozzájárulhat, hogy egyes szektorokban elmaradnak a beruházások, illetve hogy az alacsony termés miatt az élelmiszerárak nem az aszály évében, hanem a következő év első felében emelkednek jelentősebben, ami más ágazatokra is továbbgyűrűzik.
Az Európai Környezeti Ügynökség adatai szerint 1980 és 2020 között a szélsőséges időjárási események hivatalosan becsült gazdasági kára az Európai Gazdasági Térség 32 tagállamában 450–520 milliárd euró volt. Az új kutatások szerint azonban már egy-egy aszályos időszak gazdasági kára is megközelítheti ezt az összeget, ha nem csak a közvetlen károkat vizsgálják.
A 2015 és 2018 közötti időszak Európa egyik legsúlyosabb, több évszázada nem tapasztalt aszályos időszaka volt. A kutatók becslése szerint ez önmagában mintegy 439 milliárd euróba került az évek során, és 2,72 százalékponttal csökkentette az egy főre jutó GDP növekedést. A beruházások több mint 12 százalékkal estek vissza, és becslések szerint 5,8 millió munkahely szűnt meg vagy nem jött létre.
A legnagyobb azonnali veszteséget a mezőgazdaság szenvedi el, de az ágazat viszonylag gyorsan, két-három év alatt helyre tud állni. Hosszabb ideig tarthatnak a károk az építőiparban és a feldolgozóiparban, ahol még évekkel az aszály kezdete után is fennmaradhatnak és fokozódhatnak. Különösen sérülékenyek a beruházások: a vállalatok az aszály után csökkenthetik vagy elhalaszthatják beruházásaikat, ami magasabb tőkeköltséghez és kisebb termelő beruházásokhoz vezet, ezzel a következő évek gazdasági teljesítményére is hatással lehet.
Az ENSZ legfrissebb jelentése szerint a jelenlegi kibocsátási trendek alapján a Párizsi Megállapodásban kitűzött 1,5 Celsius-fokos melegedést meg fogjuk haladni, és valószínűleg a 2 fokot is elérjük. Egy 2 fokkal melegebb világban az aszály gazdasági hatásai kétszer akkorák lehetnek, mint jelenleg: a GDP-re gyakorolt hatás 5,2 százalékpontos lehet, a teljes kár elérhetné a 760 milliárd eurót, és 10,8 millió munkahelyet érintene.
Víztározókkal, biztosításokkal vagy a termesztett növényfajták megváltoztatásával a gazdaság szereplői mérsékelhetik a veszteségeket, az alkalmazkodásnak azonban lehetnek korlátai. A kutatás szerint a jelenlegi éghajlatra kialakított alkalmazkodási intézkedések már nem feltétlenül lesznek elegendőek, a károk pedig az ágazatokon továbbgyűrűzve az élelmezés- és energiabiztonságra is hatással lehetnek.
Érdemes lehet újragondolni a zöld átállás költségeit is, mivel a klímacélok elérése összességében pénzben kifejezhető hasznot hajt a társadalomnak: az elkerült veszteségek és az elért előnyök tagállamtól függően 1,4–4-szeresen felülmúlják a fejlesztések költségeit. Magyarország esetében a számítások szerint a haszon a ráfordított költség 2,9-szerese lehet.
