Teljesen kivonulhat Oroszországból az OTP, már történtek leépítések
Az OTP felülvizsgálja oroszországi jelenlétét, és a teljes kivonulás lehetőségét is mérlegeli – derül ki a bankcsoport vezérigazgatójának a Bloombergnek küldött válaszából. A bank azt is közölte, hogy oroszországi alkalmazottainak negyedét már leépítette.
Az OTP várhatóan év végéig hoz döntést az oroszországi működést illetően. A vezérigazgató szerint az eredménynek a befektetői érdekeket és a cégcsoport nemzetközi terjeszkedési stratégiáját kell szolgálnia.
Az OTP az orosz–ukrán háború 2022-es kitörése után is fenntartotta jelenlétét Oroszországban, de most inkább a balti térségben terjeszkedne. A magyar bank idén júliusban jelentette be, hogy felvásárolná az észt Luminor bankot.
„Tekintettel a balti államok iránti stratégiai érdekeltségére, és arra, hogy az elmúlt évben korlátozott az Oroszországból származó osztalékokhoz való hozzáférés, az OTP megkezdte az Oroszországgal kapcsolatos stratégiájának felülvizsgálatát, beleértve a teljes kivonulás lehetőségét is” – írta a vezérigazgató a lapnak.
Az oroszországi dolgozói létszámot eddig már 25 százalékkal csökkentették, a fiókhálózatot pedig 40 százalékkal – közölték. Az ukrajnai jelenlétüket ugyanakkor 35 százalékkal növelték 2025-ben. A bank úgy véli, nem kimagasló a jelentőségük Oroszországban, de Ukrajnában már jelentősebb szereplőnek számítanak.
A Bloomberg birtokába jutottak emellett olyan, idén áprilisban íródott e-mailek is, amelyek szerint az OTP az orosz Gazprom érdekeltségébe tartozó vállalatoknak nyújtott volna pénzügyi szolgáltatást. A bank azt közölte, hogy ezzel kapcsolatban belső vizsgálatot folytattak, amely megállapította, hogy az OTP-csoportban senki nem szegte meg az Oroszországra vonatkozó szankciós korlátozásokat.
Az e-mailek szerint a YugoRosGaz úgy fizetett volna a Gazpromnak, hogy az OTP Szerbiában vezetett eurószámlájáról a Rosingaz szerb állami tulajdonú BPS banknál vezetett eurószámlájára utalta volna a pénzt. A Rosingaz a Gazprom leányvállalata, amely névtelenül nyilatkozó európai tisztviselők szerint közvetítő szerepet játszhatott volna hasonló ügyletekben.
