Miért optimisták a tőzsdék a válság közepette?
Folyamatosan hallani a válságról, de a tőzsdék és elemzőik meglepően optimisták, legalábbis ami a jelenlegi piaci helyzetet illeti. André Kostolany, a neves magyar-francia tőzsde szakértő, sokat mesélt a maga idejében tapasztalt legsúlyosabb tőzsdei bukásáról is. A második világháború előtt, Párizsban, pesszimista hangulat uralkodott, és ő spekulációs pozíciót foglalt el, mivel úgy vélte, közelít a háború. Amikor valóban kitört a konfliktus, a világot meglepve, a tőzsdék szárnyalni kezdtek, és az emberek az utcákon ünnepeltek.
Most sincs pánik a piacokon
Bár a tőzsdei jelentések tele vannak veszteségekkel és zuhanásokkal – különösen a japán, tajvani és dél-koreai piacok esetében – érdekes módon a japán Nikkei index még mindig emelkedik az év eleje óta, ellenére annak, hogy az utóbbi héten 3%-os esést könyvelhetett el.
A Budapesti Értéktőzsde esetében a helyzet kedvezőbb képet fest. Tavaly a BUX index 40%-os éves dráguláson ment keresztül, mely az idén is folytatódik, hiszen most 122 ezer ponton áll, míg a tavalyi év végén 111 ezer ponton zárt. A nagyobb papírok többsége szintén pozitív előjelű az év kezdetétől.
Az iráni háború piaci hatásai
Az iráni konfliktus és a vele járó magas olajárak vegyes hatással bírnak a tőzsdei részvényekre. A négy nagy blue chip közül mindegyik ára 2025-ös záróár felett tartózkodik. Az OTP Bank idén lassabb növekedést mutat be; a háború kitörése óta kicsit esett is, ami a magas üzemanyagárak és a gazdaság lassulása miatt várható. Ezzel szemben a Richter Gedeon részvényei 20%-os emelkedést mutattak, ami a gyógyszeripar stabilitásának köszönhető. A Magyar Telekom állapota szintén kedvező, hiszen 14%-os növekedést könyvelhet el.
Mely szektorok vannak a középpontban?
Az olajipari Mol Nyrt. talán a legnagyobb közvetlen érintett a jelenlegi piaci helyzetben, azonban itt több olyan hír is van, amely számottevően befolyásolja a cég helyzetét, így a Barátság és Adria-vezeték körüli viták vagy a magyar árstop is. Az olajárak emelkedése a cég termékeinek értékét növeli, viszont a magas árak állami beavatkozásokat is generálhatnak, amelyek megeshetnek a kereslet csökkenése miatt.
A Mol részvényei március 13-án 4000 forint alatt forogtak, ami az előző hónapokhoz képest stagnálást mutat, de figyelembe kell venni az év eleje óta 33%-os növekedést is.
Regionális olajcégek és tőzsdei helyzetük
A Mol két nagy versenytársa, az osztrák OMV és a lengyel Orlen szintén kedvező helyzetben vannak. Az OMV részvényei az év eleje óta 48 euróról 58 euróra emelkedtek anélkül, hogy a közelmúlt iráni eseményei hatással lettek volna rájuk. Az Orlen is hasonlóképpen járt el, hiszen részvényeik árfolyama 100 złotyról 130 złotyra nőtt, szintén megúszva a konfliktus közvetlen negatív hatásait.
Vesztesek és nyertesek a jelenlegi helyzetben
Kétségtelen, hogy Irán és az öböl menti országok, amelyek árnyékban élnek a konfliktus miatt, komoly veszteségeket szenvednek el. Izrael tőzsdéje viszont, élén a domináló Elbit vállalattal, optimistán fogadta a híreket a védelmi technológiák irányába. Meglepően az arab államok, mint Szaud-Arábia és Katar, tőzsdei indexei is stabilitást mutatnak, csupán 10%-os csökkenéssel.
Ami a görbe szénhidrogénexportáló országokat illeti, Oroszország, Algéria, Norvégia, Ausztrália és az Egyesült Államok nyernek a magasabb árakkal. India, noha az országban nem jelentős a termelés, a nagy finomítói kapacitásának köszönhetően szintén szerencsés helyzetben van, hiszen olcsó orosz olajat vásárolhat, míg drága dízelt értékesíthet. Azonban a „nyertes” fogalma itt is viszonylagos, hiszen a zűrzavarnak hosszú távú következményei lehetnek a piacon, és a magas olajár mind az amerikai, mind az orosz politikai táját is befolyásolja.
