A Magyar Munkaerőpiac Illúziója
Virovácz Péter, az ING makrogazdasági elemzője tükröt tart a magyar munkaerőpiac elé. A statisztikák látszólag kedvező képet festenek: a munkanélküliségi ráta 4,3-4,6 százalék között mozog, a foglalkoztatási ráta 65 százalék felett áll, míg az aktivitási ráta a maga 68,5 százalékával is csúcsokat döntöget. Mégis, valami nincs rendben. A felszíni mutatók mögött rejtőzködő trendek és a gazdaság stagnálása felsejlik, ha mélyebbre ásunk.
2022 közepén érte el a munkanélküliek száma a történelmi mélypontját, 153 917 főt, de ahogy a munkaerőpiac mellett évek óta tapasztalható pangás elkezdett éreztetni magát, a munkanélküliek száma 70 ezer fővel emelkedett. A foglalkoztatás még bővült egészen 2023 végéig, de azóta a munkaerőpiac kínálata csökken, miközben a kereslet is megrémül: a foglalkoztatottak száma mostanság 55 ezer fővel kevesebb a csúcshoz képest.
A legnagyobb aggasztó tényező azonban az inaktívak számának hirtelen csökkenése. 2022 óta több mint 200 ezer fővel kevesebben vannak a munkaerőpiacon, ami nem a munkahelyhez jutók örömét jelzi, hanem a népességfogyás kegyetlen valóságát. Kiderül, hogy a statisztikák zavaros képet adnak, és közel sem olyan rózsás a helyzet, mint amilyennek látszik.
Amerikai Közvélemény és Gazdasági Problémák
Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. alapítójának megállapításai szerint a közelmúlt politikai és gazdasági eseményei, különösképpen az amerikai vámháborúk, csak növelik a feszültséget. A választók prioritásai között a kereskedelmi kérdések már a legutolsó helyen állnak, míg az infláció és a megélhetési válság áll a középpontban.
Az előrejelzések szerint a jövő évi politikai helyzet nem tartogat kedvező kilátásokat, de a megélhetési válság helyzete a vizsgált témák körében sürgetőbb, mint valaha. A társadalom mindennapjaiba való beleszólás, a társadalmi rendőrök, mint a Nemzeti Gárda és az ICE, pedig tovább terrorizálja a közvéleményt, különösen a migránsok körében.
A Jövedelmi Eloszlás Paradoxonai
Tátrai Annamária és Gábos András egy újabb sötét képet festenek a jövedelmi eloszlás szempontjából Magyarországon. Az EU-SILC legfrissebb adatai azt mutatják, hogy a jövedelemeloszlás Gürgáján – a szegénységi küszöb alatt gyanúsan alacsony, míg felette túl magas a regisztrált esetek száma – egyedül Magyarországon figyelhető meg.
Az adatok kérdésessé teszik a jövedelemadatok megbízhatóságát, főleg figyelembe véve a KSH által az elmúlt években végzett revíziókat, amelyek nem minden fennálló problémát orvosoltak. Ezen esetek jelzik, hogy a helyzet semmiképpen sem rózsás, és a jövőbeni elemzések során nem szabad elfelejteni a korábbi adatok torzulásait.
Orosz Megszállás és Tárgyalásos Megoldás?
Tunkli Dániel az ukrán háborúval kapcsolatban jelezte, hogy a brit katonai hírszerzés becslései szerint a konfliktusban érintett négy régió teljes elfoglalása körülbelül további 4,4 évet igényelne. Az optimistább elemzések szerint a következő egy éven belül tűzszünet valósulhat meg, amennyiben a tárgyalási feltételek kedvezően alakulnak.
Aranybányászat: A Tőzsdén Tényleges Sztárok
Pletser Tamás kritikusan rávilágít, hogy az aranybányász cégek részvényei voltak az idei év nagy sikertörténetei. Az árak emelkedése és a szigorú költségpolitikák eredményeképp a piacon a hozamok gyorsan növekedtek, felülmúlva az arany árának emelkedését is. Az elkövetkező években is úgy tűnik, a szektor további növekedést ígér, ami a részvényárak szempontjából is kedvező lehetőséget teremt.
Amerikai Vállalatok Optimizmusa a Jövőre Nézve
Bukta Gábor felhívja a figyelmet arra, hogy az S&P 500 vállalatai 2026-ra a legoptimistább előrejelzéseiket adják az elmúlt öt év során. A piaci trendek kedvezőek, de a befektetőknek résen kell lenniük, mivel a jelenlegi tendencia fordulhat, és a vállalati profit növekedése is lelassulhat.
Újlakás Piac: Csúcsot Döntött
Sápi Zoltán és Madurovicz-Tancsics Tünde szerint a budapesti újlakás-piac kereslete továbbra is szárnyal, a 2025-ös év végén történelmi csúcsokat érhet el. Az érdeklődés kiemelt területeken felívelt, és a piac lassan igazodik az igényekhez is.
Fejlett Országok Adóssága
Zsiday Viktor hangsúlyozza, hogy a fejlett országok államadóssága egyre drágábbá válik, a 30 éves állampapírhozamok átlaga több mint 4 százalékra emelkedett. A költségvetési hiányok és elhibázott költekezések jelei már most is feszítő problémát jelentenek, ami a jövő évre nézve bizonytalanságot szülhet.
Forrás: telex.hu/gazdasag/2025/12/30/az-ev-chartjai-2025-elemzok
