A magyar történet Klimt rekordot döntő festménye mögött
Elisabeth Léderer nem csupán egy bécsi hölgy, hanem egy jelentős győri iparos lánya, akinek története mélyen gyökerezik a magyar ipar fejlődésében. A nemzetközi figyelmet novemberben kapott, amikor Gustav Klimt késői portréja 236,4 millió dollárért, vagyis közel 78 milliárd forintért kelt el, ezáltal a második legdrágább festménnyé vált, amelyet valaha árvereztek. Az eseményt követően a magyar média sokat foglalkozott a licit izgalmaival és a művészeti piacon elért új csúcsokkal, de kevesebb szó esett arról, hogy a portré modellje, Erzsébet Léderer gyökerei Győrben találhatóak. Erzsébet apja, Ágoston Léderer fontos szereplője volt a győri iparosodásnak, akinek nevét nemcsak a helyi, hanem a nemzetközi művészettörténet is megjegyezte.
Ágoston Léderer, a győri ipar meghatározó alakja
Ágoston Léderer, a győri szeszgyár tulajdonosa és vezérigazgatója, jelentős alakja volt Győr iparosodásának. Az 1884-ben alapított gyár az ő irányítása alatt fejlődött modern, nagyvállalattá, amely hosszú időn keresztül a város megbízható munkáltatója volt. A helyi és közép-európai üzleti kapcsolatait kihasználva, a Léderer család komoly anyagi gyarapodást ért el, ezzel pedig hozzájárult Győr ipari fejlődéséhez. A XIX. század második felében a város ipari struktúrája alapvetően megváltozott, amit sokszínű zsidó vállalkozók elkötelezettsége is befolyásolt. Ágoston Léderer kulcsszerepet játszott a győri ipar újjászületésében, és láthatóan fontos volt a város társadalmi és kulturális fejlődésében is.
Az ipari birodalom kialakulása
A Léderer család története nem csupán egy iparosé, hanem olyan családé, amely a modern művészetek támogatójává vált. Ágoston és felesége, Szeréna Szidónia Pulitzer, aki jelentős hozományt hozott a házasságába, a Monarchia egyik legnagyobb műgyűjtői közé emelkedtek. A bécsi művészélet középpontjában álltak, baráti kapcsolatba kerültek többek között Gustav Klimttel, akinek művészi pályájat izgalmas időszakba helyezték. Szeréna Léderer nemcsak a modern művészet kedvelője volt, hanem Klimt legnagyobb megrendelői közé tartozott, ami hozzájárult ahhoz, hogy Erzsébet, Léderer lánya, a művész legfontosabb modelljei közé kerüljön.
Barátság, művészet és egy ikonikus portré születése
A Klimttel való kapcsolatuk révén a Léderer család közel került Egon Schiele-hez is, aki a modern művészet egyik kiemelkedő alakja lett. Schiele és a család közötti barátság különös jelentőséggel bír, hiszen az ő hatására Erzsébet művészi pályára lépett. Az egyik legjelentősebb szerelem Klimt festészete iránti szenvedélye volt, amely hozzájárult ahhoz, hogy a későbbi, rekordáron eladott portré elkészülhessen. A Klimt által festett portré nem csupán művészeti alkotás, hanem egy olyan történetet is feldolgoz, amely a bécsi modernizmus és a győri ipar kapcsolatát fejezi ki.
A magyar közönség és a történelmi elfeledés
Az évek során a Léderer család története, valamint Erzsébet kötelékei Győrrel és a magyar iparral háttérbe szorultak. A Klimt-portré rekordárának híre mellett a magyar sajtó keveset foglalkozott azzal, hogy a festmény milyen mély gyökerekkel bír a magyar ipar történetében. A város iparosítása és a zsidó vállalkozók hozzájárulása a fejlődéshez szinte megfeledkezésbe merült. A Klimt műve nem csupán egy bécsies élmény, hanem a magyar történelmet is magába szívja, hiszen a háttérben álló család és az ő történetük nélkül nem születhetett volna meg ez a mestermunka.
Összegzés
A Klimt festménye nemcsak a művészet árverezési világában jelentett korszakalkotó példát, hanem emléket állít egy nőnek, aki az osztrák–magyar Monarchia fontos művészeti élete mögött állt. Erzsébet Léderer története belefonódik Győr ipari fejlődésébe, amely a helyi zsidó vállalkozók és nem zsidó társakkal való együttműködés nyomán alakult ki. Ez a festmény nemcsak művészeti örökség, hanem visszatekintés egy olyan időszakra, amikor a város ipara nemcsak Magyarország, hanem Európa térképén is helyet követelt magának.
