A Bászna Gabona láthatatlan vesztesei: A mi kárunkat soha, senki nem fogja megtéríteni
Az agrárszektor Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében óriási válságon megy keresztül a Bászna Gabona Zrt. körüli botrány következtében. December végén derült ki, hogy a cég financiális problémákkal küzd, ami azóta számos fejleményt hozott magával. Az események között szerepel, hogy a rendőrség sikkasztás miatt nyomozást indított, a Magyar Ostoros Szövetkezeti Szövetség (MOSZ) pedig 10 milliárd forintra becsülte a gazdálkodók kintszerzett kárát.
Az adóhatóság, a NAV is fellépett, végrehajtási eljárást indítva a Bászna Gabona leányvállalatával szemben, ezzel tovább bonyolítva a helyzetet. Az agrárminiszter és más vezető politikai személyiségek már kártalanítást ígértek a károsultak számára, azonban az intézkedés részletei, illetve hogy kik részesülnek majd ebből, még egyáltalán nem világosak. Az agrárvállalkozók körében sokan aggódnak amiatt, hogy a kártalanítást csak keveseknek juttatják el, akik esetleg meg sem érdemlik azt.
Politikai összefonódás és a piac torzítása
A Bászna Gabona mögött sokan politikai kapcsolódások sorát látják, ami hozzájárulhatott a történtekhez. Az érintett cég 2018 végén alakult és meglehetősen gyanús körülmények között kezdett el működni. Pár hónappal a cég alapítása után 500 millió forint hitelt kapott, amely a Magyar Fejlesztési Banktól érkezett. Az üzletpolitikájuk viszont úgy tűnik, nem volt fenntartható, a korábbi észrevételek alapján az auditorok által igazolt adózott nyereség is kérdéseket vet fel a cég könyvvizsgálatának hitelességéről.
Az ügy rendre azoknak a kérdését veti fel, akik azt keresik, hogy hol voltak a felelősök a krízis során. A készletellenőrök és más piaci szereplők több esetben is jelezték a problémákat, mégsem történt elegendő intézkedés a cég működésének ellenőrzésében. Az állami támogatások, amelyek a cégnek folyamatosan megérkeztek, tovább bonyolítják a helyzetet, mivel sokan észlelték, hogy a cég potenciális bűncselekményeket követhetett el az áruk szállítása és azok elszámolása során.
A kártalanítás kérdése és a versenytársak helyzete
Az ügy másik oldalán a versenytársak helyzete áll. Azok a vállalkozások, akik tisztességes agrárpolitikát folytattak, most nemcsak hogy szenvednek a Bászna Gabona piaci manipulációjától, de sok esetben a kártalanítási intézkedések következtében szintén kiszorulhatnak a piacról. Amíg a Bászna többet ajánlott a terményért, igazi, felelős szereplők ezután figyelmesebbek lettek a piac mozgásaira. Az emberek kétségbe vonják, hogy a kártalanítás valóban megoldást jelent, vagy csak újabb problémákat fog generálni.
Sok gazda azzal kalkulál, hogy ha 10-11 milliárd forintnál áll meg a cég hiánya, akkor lehetőség nyílhat egy teljes körű kártalanításra, de az is felmerül, hogy e lépés következtében a következő piaci szereplő merészkedhet nagyobb kockázatot vállalni, ami újabb keresztbe tett helyzeteket szülhet. A tisztességes piaci működés jelentős mértékben megkérdőjeleződik, amikor az állam a nem fenntartható üzleteket támogatja, miközben a felelős szereplők szenvedik el a következményeket.
A jövő kilátásai
A következő időszakban kiderülhet, hogy a kormányzati intézkedések elegendőek lesznek-e a károk minimalizálására, hogy a mezőgazdaság szereplői újra bizalommal tudjanak tekinteni a piacra. Az azonban kétséges, hogy a Bászna Gabona ügyének tanulságai és hatásai valóban kiküszöbölhetők-e, és hogy a jövőbeli veszélyeket mennyire tudják a hatóságok és az agrárcélú intézmények kezelni.
A gazdák körében egyre inkább érezhető a feszültség a kormányzati ígéretek és a valós kártalanítási intézkedések között. A tapasztalatok alapján a következő járvány probléma elkerülhetetlen, ha a felelősségre vonás és a megoldások nem megtörténtek és a tisztességes szereplőket ismét figyelmen kívül hagyják a döntéshozatali folyamatokban.
