124 ezer munkahely szűnt meg egy év alatt Németország ipari ágazataiban
2025-ben Németország ipari szektorában 124 ezer munkahely eltűnéséről számolt be az EY tanácsadó cég jelentése alapján, amelyet az MTI közölt. Az elmúlt év során, amikor a német iparban összesen 5,38 millió munkavállaló dolgozott, a foglalkoztatottak száma 2,3%-kal csökkent 2024-hez képest. Ez a létszámleépítés jelentősen meghaladja a korábbi év hasonló adatait, és a legnagyobb elbocsátásokkal az autóipar számolhatott, ahol körülbelül 50 ezer fő távozott. Emellett a vegyipar és gyógyszeripar is érintett volt, itt kétezer fővel csökkent az alkalmazottak száma.
Jan Brorhilker, az EY szakértője felhívta a figyelmet arra, hogy a német ipar mély válságban van, és sürgős gazdasági fellendülésre lenne szükség a további leépítések elkerülése érdekében. A jelentés szerint 2023 óta az ipari szektor bevétele körülbelül 5%-kal csökkent, míg a tavalyi évben 1,1%-os visszaesést jegyeztek fel. Az utolsó negyedévben pedig már a tizedik egymást követő ilyen periódusról beszéltek, amelyben bevételcsökkentést tapasztaltak. A legnagyobb mértékű visszaesés az autóipar, textilipar és papíripar területén figyelhető meg.
Ha a foglalkoztatotti létszámot a koronavírus előtti, 2019-es szinthez hasonlítjuk, akkor látható, hogy 2019 óta körülbelül 266 ezerrel kevesebben dolgoznak az ipari ágazatokban. Ennek középpontjában az autóipar áll, ahol 111 ezer munkavállaló, az ágazat foglalkoztatottainak körülbelül 13%-a vesztette el az állását.
A jelenlegi előrejelzések arra utalnak, hogy a német gazdaság 2026-ra körülbelül 1%-kal fog nőni, azonban a valódi változásokra valószínűleg csak 2027 környékén kerülhet sor. A várakozások szerint az emelkedő állami kiadások, valamint a védelmi és infrastrukturális beruházások hatással lesznek a GDP-re.
Hildegard Müller, a Német Autóipari Szövetség elnöke is arra figyelmeztetett, hogy a német járműipar leépülése egyre valóságosabb fenyegetés, hiszen a cégek a beruházásaikat egyre inkább külföldre helyezik át. Az ágazat felmérése szerint a megkérdezett 124 cég 72%-a tervezte a németországi beruházások csökkentését, míg 28%-uk külföldi projekteket részesít előnyben. Tavaly a cégek közel kétharmada csökkentette a létszámát, ezt pedig a helyi versenyképességi hátrányokkal indokolták.
A német gazdaság növekedési gondjai nemcsak Németországot érintik, hanem Magyarország gazdasági teljesítményére is kihatással vannak. Január végén kiderült, hogy a magyar GDP 2025-ben mindössze 0,3%-kal bővült, ami részben a német gazdaság problémái miatt következett be. Nagy Márton, a magyar gazdasági tárca vezetője, hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság szoros kapcsolatban áll a német gazdasággal, és a német recesszió, valamint a háborús helyzet jelentős hatásokat gyakorolt az exportra és az iparra.
Habár Nagy Márton állításai részben igazak, a német gazdaság hatásának jelentőségét eltúlozta. Ez jól példázza, hogy míg Magyarország gazdasági növekedése stagnált az elmúlt három évben, Szlovákiában 1,6%-kal, Csehországban pedig 1,3%-kal nőtt a GDP éves szinten. A német ipar jövőbeli kilátásai a G7 részletes elemzésének fókuszában álltak.
Érdekes módon a német iparnak a nehézségei munkahelyek teremtésére is alkalmasak lehetnek Magyarországon. Amennyiben egy vállalat költségcsökkentésre kényszerül, ez akár a gyártási kapacitásainak részleges áthozatalát is magával hozhatja a magyar üzemekbe, ahogyan azt korábban a Bosch és a Thyssenkrupp Automotive Technology is gyakorolta.
Jelenlegi megfigyelések szerint a német autóipar dominanciája csökken, azonban annak hosszú távú hanyatlása nem biztos, hogy be fog következni; erről Galgóczi Béla, az Európai Szakszervezeti Intézet vezető kutatója is beszélt.
