A Hepatitisz B-oltás Megkérdőjelezése: Az Újszülöttek Jövője Kockán Forog
Évről évre egyre aggasztóbb számadatok látnak napvilágot az Egyesült Államokban: a legfrissebb statisztikák szerint évente körülbelül 400 ezer újszülött nem kapja meg a születést követő első hepatitisz B-oltást. A Vox által közölt adatokban nyomon követhető a tendencia, amely az oltásszkepticizmus terjedésére vezethető vissza, melyet különösen Robert F. Kennedy Jr. egészségügyi miniszteri kinevezését követően figyelhetünk meg. Az oltással szembeni kételkedés társadalmi szintre emelkedett, holott a hepatitisz B-oltás elutasításának semmilyen tudományos alapja nincs.
A hepatitisz B-oltás, melyet 1991 óta a csecsemőknek a születés utáni 24 órában adnak be, az egyik leghatékonyabb védekezési forma a vírus által okozott májrák ellen. Azonban az oltások iránti bizalom folyamatos csökkenése nemcsak a koronavírus vakcinákat érinti. Egy február végén közzétett tanulmány rávilágított, hogy az oltott újszülöttek aránya 2023 és 2025 között 83,5%-ról 73,2%-ra csökkent, ami évenként átlagosan 400 ezer gyermek oltásának elmaradását jelenti.
Mivel a hepatitisz B-oltást a kórházban adják be, elviekben kicsi az esélye annak, hogy egy újszülött véletlenül ne részesüljön benne. Más vakcinák esetében, amelyek későbbre vannak ütemezve, gyakran előfordulhat, hogy a szülők elfelejthetik az oltási időpontokat. A hepatitisz B-oltás esetén azonban a csökkenő arány valószínűleg tudatos szülői döntések eredménye, amelyek a vakcinációval kapcsolatos félelmekre vezethetők vissza.
Az amerikai járványügyi hatóság nemrégiben bejelentette, hogy új iránymutatásokat fog kiadni a gyermekkori oltásokkal kapcsolatban. Az új ajánlásokban csökkentették az oltások számát, ami miatt számos szakértő aggályait fejezte ki. Az eddigi 17 ajánlott oltás helyett mostantól csupán 11 betegség ellen javasoltak vakcinázást a gyerekek számára.
Robert F. Kennedy Jr. folyamatosan hangoztatja az oltások ellenérveit, bár érdemi bizonyítékokat ritkán hoz fel. A hepatitisz B-oltás különösen rajta van a célkeresztben, és ez politikai szempontból érthető, hiszen sokan tévesen hiszik, hogy a vírus kizárólag vér útján terjed. Valójában azonban a csecsemők is közvetlen kapcsolatba kerülhetnek a vírussal születés közben vagy akár otthoni környezetben is, ha egy hepatitisz B-vel fertőzött felnőttel találkoznak, legyen az szülő vagy más hozzátartozó.
Az általános oltási program 1991-es bevezetésével a hepatitisz B-s újszülöttek száma évről évre drámaian csökkent, évente már csak 20 alá esett, míg korábban 100 feletti számokat regisztráltak. A csökkenő oltási arányok aggasztó jelei annak, hogy a társadalmi diskurzusban helyet kapott oltásellenesség ártalmas következményekkel járhat, nemcsak a közegészségügy, hanem az érintett gyermekek jövője szempontjából is.
