Javuló tendencia a magyar gazdaság körforgásos modelljeiben
A körforgásos gazdasági modellek elterjedtsége a vezető magyar vállalatok körében továbbra is elmarad a kívánt szinttől, azonban a legfrissebb felmérések szerint pozitív fejlemények tapasztalhatók ezen a területen. A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) által végzett kutatás alapján a vállalatok felismerik a körforgásos gazdaság jelentőségét, ám a mélyebb integráció még várat magára.
Ez a kutatás immáron harmadik alkalommal készült el, és a BCSDH-tagvállalatok közül körülbelül 80, azaz a válaszadók körülbelül fele adott számot a körforgásos modellek alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatairól. Ezek a cégek összességében a magyar GDP 40 százalékát képviselik, jellemzően nagyvállalatok, de a kkv-szektor is jelentős részesedéssel bír.
A válaszadók hajlamosak a könnyen elérhető lehetőségek mellett dönteni, így például a hulladékanyagok újrahasznosítása terén. A felmérés alapján azonban csupán 31 százalékuk szem előtt tartja, hogy termékeit vagy szolgáltatásait alapvetően körforgásos modellben tervezzék meg. Nagy Julianna, a KPMG igazgatója hangsúlyozta, hogy sok BCSDH-tagvállalat külföldi nagyvállalatok leányvállalatai, ezért a terméktervezés főként nem Magyarországon zajlik.
Simon Anita, az Alteo Circular ügyvezető igazgatója arra figyelmeztetett, hogy az iparnak nemcsak a hulladék mennyiségét kell csökkentenie, hanem az újrahasznosítást rendszerszinten kell beépítenie a termelési folyamataiba is. Az eredmények szerint bármennyire is buzdító, csupán a válaszadó vállalatok 75 százalékának vannak körforgásos célkitűzései, és 49 százalékuk méri is teljesítményét ezen a területen, azonban csak 21 százalékuk rendelkezik valós körforgásos gazdasági stratégiával.
A motiváló tényezők közül 48 százalék az erőforrás- és energiahatékonyságot emelte ki. Pozitív fejlemény, hogy a vállalatok közel fele már foglalkozik körforgásos teljesítményének mérésével, mely elengedhetetlen a jövőbeli menedzseléshez.
A legfrissebb globális statisztikák szerint mindössze 6,9 százalékát képviselik a körforgásos anyagáramok, míg az európai átlag 12,2, a magyar érték pedig 7,3 százalék. Hollandiában a mutató közel 30 százalékon áll, ám Bartha-Horváth Bálint, a CBRE szenior tanácsadója felhívta a figyelmet, hogy ezeket az adatokat globális kontextusban érdemes értelmezni. Az országok különböző helyzetben vannak a kereskedelmi rendszerek és ellátási láncok miatt, ahol egyesek alapanyagokat szolgáltatnak, míg mások főként feldolgozással foglalkoznak.
A körforgásos gazdasági célkitűzések fontos aspektusa a fogyasztás csökkentése, amely különös hangsúlyt kap a centrum országokban. Az ilyen fejlett államok esetén a körforgásos arány akár 80-90 százalék is lehetne, míg Magyarország számára a 30 százalékos arány is kecsegtető eredmény lenne.
Összességében, a BCSDH által végzett felmérési adatok azt mutatják, hogy a körforgásos szemlélet terjedése a magyar piacon az elmúlt években sokat előrelépett. A megkérdezett cégeknél erősebb az a tudatosság, amely a változások iránti nyitottságukban is megmutatkozik.
