A Szerelem Előtt Nincs Vasfüggöny
Novák Éva, a világraszóló magyar úszónő, akinek szerelme a vasfüggöny ellenére is erősebb volt, mint bármilyen politikai korlát, egy különálló helyet foglal el a magyar sporttörténelemben. 1950. október 21-én, Székesfehérváron, három nappal korábbi egyéni rekordja után újabb csúcsdöntésre készült. Az úszónő szándéka világos volt: megmutatni, hogy ő a leggyorsabb a világon, s megdönteni a mindenkori rekordokat.
Novák már nem volt ismeretlen név; a 200 méteres mellúszásban a 1948-as londoni olimpián bronzérmet szerzett, így képes volt felvenni a versenyt a legjobbak között. A székesfehérvári medencében csodálatos eredménnyel, 2:48,8-cal zárta a versenyt, ami négy tizeddel meghaladta a holland Nel van Vliet előző rekordját. Ekkor még nem sejtette, hogy ez a teljesítmény nemcsak a sportkarrierjét formálja, hanem az életét is forradalmasítja.
Miután a brüsszeli Les Sports gúnyos kérdéseket fogalmazott meg a teljesítménye kapcsán, tolták őt a céltudatos reagálás felé. Képes volt franciául levelet írni a szerkesztőségnek, amelyben megerősítette, hogy az ünneplő stílus és a kétkedés nem törheti meg a sikereit. December 30-án Ózdon ismét rekordot úszott, ezzel kézzelfoghatóvá téve, hogy a vasfüggöny nem állíthatja meg az igazi tehetséget.
A következő hónapban, januárban, az úszónő kapott egy meghívót Belgiumba, ahol Pierre Gerard, a Les Sports rovatvezetője várta. Egymással való találkozásuk során az érzelmek is egyre erősebbé váltak, és Novák ugyan nem merte nyíltan vállalni a kapcsolatukat, mégis mindent megtettek, hogy a szigorú politikai helyzet ellenére ne távolodhassanak el egymástól. Hunyadfi István, az edző, jól tudta, hogy a két különböző világból érkező fiatalnak egy sziklaszilárd szerelem szövődhet a vasfüggönyön túl.
Az 1952-es helsinki olimpia előtt Novák élete drámai fordulatot vett. Július 23-án, a verseny előtt, kiszökött az olimpiai faluból, Gerard autója várt rá. Ugyan a könnyeiket nyelték vissza, amikor a házasságkötést titkolniuk kellett, szívük mélyén tudták, hogy a világ nem állhat meg, hogy a vasfüggöny akadályozza őket. Ám ez a házasság nem volt tökéletes, hiszen az akkor érvényben lévő politikai szabályok miatt az utánuk érkező hatóságok hamar megtudták, hogy elbújtak egymás elől.
Ez a forradalom nem csak az úszásban, hanem a két szerelmes életében is tetemessé vált. Eredményeik és boldogságuk egybeolvadt, hiszen Novák a 200 méteres mellúszás döntőjében ezüstérmet nyert, míg a 4×100 méteres gyorsváltóval páratlan világcsúccsal léptek a dobogóra. Az embereket lenyűgözte, hogy két különböző politikai blokkból érkezett versenyző össze tudta fogni a sikerei a világban.
Az olimpiát követően a későbbi évek a vágyakozás és a viszontlátás időszakai voltak. Hamarosan az államhatárok közötti elválasztás megkérdőjeleződött, amikor Novák 1952 decemberében levelet írt Rákosi Mátyásnak. A kérdéseit, amelyek az otthon és a szerelem oltalmában fogalmazódtak meg, hiába fejezte ki; a magyar hatóságok nem engedték meg Gerard belépését az országba. Sorsuk azonban nem volt jégbe fagyott, a belgiai diplomaták követelésére sikerült Novákot Belgiumba juttatni, ahol újból összeházasodhattak.
Novák Éva a házasságának titkaival olimpián is megvetette a lábát, hiszen 1956-ban a belga színekben újra elindult, de már nem tudta megközelíteni korábbi teljesítményét. Az orvosi pályafutása kezdetei és az úszás iránti szenvedélye élete végéig elkísérte; házasságuk tartós maradt, hét évtizedeiken keresztül. A 2002-es ötvenedik olimpiai évfordulón alkalmával az úszónő és testvére újra a vízbe merültek, hogy megünnepeljék a nagyszerű együttlétet.
Novák Éva 75 éves korában, Brüsszelben hunyt el. A végakarata szerint Budapestre, a magyar földbe temették, hogy ott lehessen végleg a hazája mellett, ahol életét szívvel-lélekkel szentelte a sportnak és a szerelemnek.
Forrás: telex.hu/eszkombajn/2026/01/10/novak-eva-belga-ujsagiro-vasfuggony-szerelem-romantika
